A tanulmány által javasolt programok az ötéves tervezési időszak alatt jelenértéken számítva összesen 42.369 millió forintba kerülnek.

2.5 Forrásterv

A forrástérkép és a pénzügyi tábla összeállításának kiinduló pontjai:

1. Heves megye tematikus turisztikai operatív programja megvalósításának elsődleges pénzügyi forrása a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében felhasználásra kerülő, az Európai Unióból származó támogatás és a hozzá csatlakozó magyar társfinanszírozás. E forrásokat kiegészíti a programokba bekapcsolódó magánerő.
2. A tanulmány készítésének időszakában konkrétan a 2004–2006-os időszakban felhasználható források nagysága látható viszonylag pontosan.
3. Az NFT keretein kívüli egyéb források nagyságrendje a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint elhanyagolható, ezért a források megjelölésénél számításainkban csak az NFT-s forrásokat vettük figyelembe.

A megye turisztikai célra fordítható forrásainak kalkulációja során alkalmazott további alapelvek:

1. Nemzeti szinten, elsősorban a Regionális Operatív Programra tekintettel kialakításra került az egyes régiók megközelítő részesedési aránya az NFT támogatásaiból (24/2001/VI.4. országgyűlési határozat). Az Észak-Magyarországi Régió részesedése az NFT forrásaiból e számítások szerint 17,07%.
2. Tapasztalatok szerint az Észak-Magyarországi régióban a források felhasználása során Heves megye mintegy 40%-os részesedési arányt tud elérni a helyi szereplők aktivitásának, sajáterő-mobilizálási képességének és pályázási tudásának, illetve lobby erejének köszönhetően. Az NFT 5 Operatív Programjára vonatkozóan ezek alapján kerültek meghatározásra a Heves megyére jutó források.

A következő táblázat bemutatja, hogy az NFT érvényességi időszakát jelentő három évre (2004–2006) mekkorára tervezték a szakértők az országban rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat, beleértve a hozzá kapcsolódó magyar központi és helyi társfinanszírozásokat. A táblázat bemutatja továbbá a fenti arányszámok alapján a várható megyei forrásokat az egyes Operatív Programokra vonatkoztatva.

Táblázat megtekintése

Néhány példa az egyes Operatív Programok végleges intézkedési rendszeréről és a támogatható tevékenységekről, annak tudatában, hogy jelenleg is folyik a Programkiegészítő Dokumentumok készítése:

Humán Erőforrások Operatív Program (HEOP)

• A szakképzés fejlesztése
• Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

• Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban
• Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése
• A vállalati szektor innovációs, menedzsment és környezetvédelmi szempontú technológiai fejlesztése

Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP)

• A természetvédelem erősítése
• A környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Regionális Operatív Program (ROP)

• Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése
• Településrehabilitációs akciók

Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)

• Az erdőgazdálkodás korszerűsítése
• Az akvakultúra és a halászat modernizálása
• A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése
• Falufejlesztés

A táblázat jól mutatja, hogy Heves Megye számára a Nemzeti Fejlesztési Terv révén – a köz- és magánszféra forrásaiból 2004-ben 17 Mrd, 2005-ben 23 Mrd, 2006-ban pedig 29 Mrd forint nagyságrendű forrás áll majd rendelkezésre az öt Operatív Programhoz kapcsolódó fejlesztésekhez.

Lehetetlen feladat pontosan megbecsülni, hogy a három év alatt rendelkezésre álló mintegy 70 milliárd forint forrásból a turizmus fejlesztésre mennyi áll majd rendelkezésre, tekintettel arra, hogy a turizmus interdiszciplináris ágazat. Gyakorlatiasabban fogalmazva nehéz meghatározni, hogy az öt operatív program keretében megvalósuló fejlesztések milyen módon, hány százalékban szolgálják majd a turizmust.

Ezen gondolatiság alapján kísérletet tettünk a turisztikai források számszerűsítésére a 2004-2006 közötti három éves időszakra. Számításaink során – éppen a turizmus interdiszciplináris jellegéből adódóan – nem csak a Regionális Operatív Programhoz rendeltük a turizmust, ahova egyébként – a turisztikai vonzerők fejlesztése, illetve turisztikai fogadó képesség javítása intézkedések révén – sorolva van, hanem mind az öt Operatív Program intézkedéseihez való kapcsolódás lehetőségét figyelembe vettük.

A Heves Megyei Tematikus Turisztikai Operatív Programban szereplő intézkedések szintén integrált intézdekések, melyek mind infrastruktúra- és termékfejlesztési, mind intézmény-, vállalkozás-, illetve szolgáltatás és marketingfejlesztési, mind pedig az emberi erőforrások fejlesztéséhez kapcsolódó komplex fejlesztések.

A Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai intézkedéseinek végleges és részletes ismerete nélkül nem lehetséges a hevesi turisztikai fejlesztésekre elnyerhető várható források Operatív Programokra – intézkedésekre történő lebontása, csupán a turizmusfejlesztésre fordítható források nagyságrendjét lehet megbecsülni.

A turizmus gazdasági jelentőségének mérésére nemzetközi szinten szakemberek kidolgozták a Szatellit Számlarendszer módszertanát, melynek segítségével pontosan megbecsülhető a turizmus GDP-ben való részesedése. Ezt a módszertant országonként szükséges a helyi igényekhez, elvárásokhoz, fogyasztói szokásokhoz igazítani, megfelelő kutatások és felmérések elvégzését követően. A módszertan kidolgozását követően meg kell teremteni az adat- és információszolgáltatás mechanizmusát. Tekintettel arra, hogy bár a KSH dolgozik a szatellit számlarendszer kialakításán, Magyarországon jelenleg nincs még kidolgozott és elfogadott mechanizmusa a nemzetközileg alkalmazott módszertannak. Számításaink során tehát csupán a szakemberek becsléseire tudunk alapozni a turizmus GDP-hez való hozzájárulását illetően. A szakemberek véleménye nem egységes, nagyban függ a turizmus értelmezésétől, tehát figyelembe vételre kerül-e, és ha igen, milyen mértékben a turizmus multiplikátor hatása. Ennek értelmében a turizmus GDP hozzájárulását 8-12% közötti mértékűre becsülik, illetve vannak, akik a multiplikátor hatás nagyobb hangsúlyozásával, ennél is magasabb jelentőséget tulajdonítanak a turizmusnak.

A turizmus GDP-hez való hozzájárulását alapul véve, a fejlesztésekre rendelkezésre álló forrásokra három esetet feltételezhetünk, egy minimális, egy reális (optimális) és egy maximális forrásnagyságot: a minimális forrásnagyság esetében az összes támogatás 8%-át, a reális változatban a 12%-át, a maximális változatban pedig a 15%-át lehet alapul venni.

Számításaink alapján feltételeztük, hogy

- a Heves megyei turisztikai opreatív program intézkedései illeszthetőek az NFT Operatív Programjai keretében megjelölt intézkedésekhez;

- Heves megyében a turisztikai szereplők aktivizálhatók pályázatok készítésére és a szükséges saját erők mobilizálására.

A következő táblázatban a meghatározott három verzió alapján megbecsüljük a turizmusfejlesztésre mobilizálható források nagyságát a 2004-2006 közötti időszakban.

Táblázat megtekintése

A táblázatból látszik, hogy a minimális verzióban a megyei turisztikai, illetve kapcsolódó fejlesztésekre a mobilizálható magánforrásokkal együtt 2004-ben 1,3 milliárd, 2005-ben 1,8 milliárd, 2006-ban pedig 2,3 milliárd Ft áll rendelkezésre.

A reális verzióban ezek a számok 2 – 2,7 – 3,4 milliárd Ft-nyi, a maximális verzióban pedig 2,5 – 3,4 – 4,3 milliárd Ft-nyi forrást jelentenek.

A tematikus operatív programban meghatározott, öt éves időszakra számított több mint 42 milliárd forintos forrásigényt még a maximális verzió (15%) sem képes “kielégíteni”, hiszen az a 2004-2006 közötti három éves időszakban 10,2 milliárd forintra nyújthat fedezetet, ami még mindig további több mint 30 milliárd forintos forrásbevonást tesz szükségessé.

Heves megye turisztikai oepratív programjában az egyes intézkedésekre indikatívan elérhető források megbecslésekor figyelembe kell venni az egyes intézkedésekbe foglalt tevékenységek típusait: a konkrét beruházásokat igénylő tevékenységek forrásigénye jóval nagyobb, mint az elsősorban emberi erőforrások fejlesztéséhez kapcsolódó oktatási, együttműködésfejlesztési, hálózatszervezési feladatok megoldása. E szempontok alapján a részletes forrásbecslés, ami egyben az elérendő célok kitűzéséhez is adhat alapot, a következő súlyozás szerint történt.

Részletes forrásbecslés

Minimális verzió