Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik, az Északi-középhegység középső részét és a hozzácsatlakozó alföldi peremet a Tisza folyóig foglalja magában.

Az Alföld síkságából hirtelen kiemelkedő vulkanikus Mátra hegység, a Bükk hegység nyugati része, a Mátraalja és a Bükkalja, továbbá a Hevesi-dombság tartozik Heves megyéhez. Felszínét fennsíkokkal tarkított hegyvidék, dombság és síkság teszi változatossá. Felszíni vízfolyásai közül a legjelentősebbek az Eger, a Tarna, s kis darabon a Zagyva, melyek vizeit a Tisza gyűjti egybe. Forrásvizei között kénes és szénsavas vizek is vannak (Parád, Bükkszék, Eger), melyekre már a törökkorban gyógyfürdők épültek, napjainkban pedig ezek a gyógyturizmus alapjai.

A megye közúti és vasúthálózata fejlett, az M3-as autópálya biztosítja a gyorsforgalmat. A megyében a településeket kivétel nélkül szilárd burkolatú utak kötik össze; közülük azonban több felújításra szorul. A megyét átszelő Budapest-Miskolc vasútvonal, valamint a Vámosgyörk-Gyöngyös illetve a Füzesabony-Eger közötti vonalak is villamosítottak; komoly hiányosság azonban, hogy a megye északi területe – a Nagybátony-Szentdomonkos közötti Heves-Borsodi dombság vasúti szempontból teljes mértékben ellátatlan. A közművek kiépítettek, jelenleg a csatornahálózat és a gázvezetékek építése áll fejlesztés alatt.

A 323 ezer fős megyében Eger 57.000 lakossal rendelkezik. A megye hét városából a tízezer főnél nagyobb lakosúak Gyöngyös (33.000), Hatvan (24.000), és Heves (11.000). A városokon kívül 111 község van a megyében.

Az északi régió másik két megyéjéhez hasonlóan Heves is a magas munkanélküliséggel (15337 fő regisztrált munkanélküli) sújtott területek közé tartozik. A munkanélküliségi ráta 11,1%, melynek alapján a 8. helyen áll a megyék között. Kedvezőtlenebb a helyzet a kevéssé iparosodott, hátrányos helyzetű északi és a mezőgazdasági jellegű déli térségben, melyben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnése, átalakulása is csökkentette a munkahelyek számát.

A kutatás-fejlesztés terén fontos szerepet játszik az Agrártudományi Egyetem, melynek kutatásai agrotechnikai, technológiai, talajvédelmi, környezetvédelmi jellegűek. Jelentős eredményeket értek el a lucerna, az őszi és a tavaszi árpa nemesítésében. Természet- és társadalomtudományi kutatásokat folytat az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. A gazdasági szervezetek műszaki fejlesztő tevékenysége az elmúlt évtizedben visszaesett, kis hányaduk foglalkozik piac- és versenyképességét fokozó termékfejlesztéssel.

Az ipar elsősorban Hatvan, Gyöngyös és Eger városba és környékére települt. A megyében 5 ipari park található (Bélapátfalva, Eger, Hatvan, Abasár, Gyöngyös). Kevésbé iparosodott és a fejlesztendő térségek közé tartozik északon Pétervására és körzete, délen Heves és környéke. A már említett iparágak mellett a villamosenergia-termelés (Mátrai Erőmű), fémfeldolgozás, gépgyártás, a könnyűipar területén pedig a ruházati ipar és a bútorgyártás kiemelkedő. Az ipari termelés 34%-át exportálják, az élelmiszer- ital és dohány a kivitel 17%-át, a gépipar 73%-át adja. A külföldi tőkebefektetések a megyében zömmel az exportorientált ágazatokba koncentrálódtak, erre utal, hogy a megye exportjának 60%-át a vegyes vállalatok adják. A Heves megyében működő összes külföldi tőke mintegy háromnegyede Németországból, 11% az USA-ból és 8% Ausztriából származik. Újabban nagyobb számban fordulnak elő kínai vagy kínai-magyar vállalkozások is.

A megye nagyvállalatai között sok a külföldi tulajdonú: Mátrai Erőmű Rt. (német), a Philip Morris Magyarország Cigarettagyártó Kft. (osztrák) a dohányiparban, a Leoni Hungária a fémiparban, az LKH Leoni Kábelgyár Kft. (német) a szigetelt kábelek gyártásában, a ZF Hungária (német) az autóalkatrész-gyártásban, a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. az elektronikában, az EGÚT Egri Útépítő Rt. (osztrák), az Omya-Eger Mészkőfeldolgozó Kft. (osztrák) az építőanyagiparban, a Schön-Kaev Eger Kft. (német) a könnyűipari gépgyártásban tevékenykedik. A felsorolt külföldi cégek befolyása tükröződik a megye exportjának ágazati szerkezetében is.

Heves megye az ország természeti szépségekben, ásványkincsekben gazdag, bortermeléséről jól ismert megyéje, amely az idegenforgalmi szempontból vonzó látnivalók gazdag tárházát kínálja:

• A megye területén két kiemelt üdülőkörzet is van: a Mátra-Bükk és a Közép-Tiszavidéki Üdülőkörzet
• Természeti adottságok, kirándulóhelyek: Magyarország legmagasabb hegységei a Bükki Nemzeti Park, és a Mátra legmagasabb csúcsa, a Kékes; a hegyvidék legjelentősebb üdülő és gyógyhelyei a Mátrában Mátraháza, Mátrafüred, Galyatető, és Kékes, a Bükkben pedig Szilvásvárad
• Történelmi nevezetességek és műemlékek
• Történelmi borvidékek (borpincék, szőlőhegyek)
• Néprajzi hagyományok
• Megye gazdag termálvízkincseinek gyógycélokra történő hasznosítása: a parádi, bükkszéki, egerszalóki és egri források és fürdők
• Lovas hagyományok: Szilvásvárad a lipicai ló, a fogathajtás és a lovassportok hazája
• Vadászat: A Mátra és a Bükk erdői a vadászok kedvelt célterülete; a Hevesi Füves Pusztákon az apróvad vadászat jelentős
• Eger városa önmagában is komplex idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik
• A zöld- és sport turizmust kedvelők télen-nyáron kedvező feltételeket találnak.

Ebben a fejezetben Heves megye turisztikai kínálatát, vonzerőit ismertetjük. Bár felmérésünk során minden rendelkezésünkre álló információt felhasználtunk (kiadványok, tanulmányok, terepbejárások és mélyinterjúk eredményei), továbbá a műhelytalálkozókon tett korrekciós és kiegészítési javaslatokat érvényesítettük, biztosak vagyunk abban, hogy a lista nem teljes. A cél azonban nem is a teljességre való törekvés, hanem inkább egy átfogó kép elnyerése volt. A vonzerőket feltételezett vonzáskörzetük alapján csoportosítottuk, az alábbi kategóriákba:

• A nemzetközi jelentőségű vonzerők közé azokat az attrakciókat gyűjtöttük össze, melyek távolabbi országok lakói számára is eléggé vonzóak ahhoz, hogy felkeressék azokat.
• A regionális és országos jelentőségű vonzerők esetében azokat az attrakciókat soroltuk fel, melyek önmagukban elég vonzerőt jelentenek ahhoz, hogy az ország távolabbi pontjairól és az adott vonzerőt körülvevő régióból keresletet indukáljanak. Régió alatt ebben az esetben nem az Észak-magyarországi Régiót, hanem az attrakció kb. 150 km-es körzetét értjük, amely ezáltal érinti Szlovákiát is.
• A helyi jelentőségű vonzerők csoportjába azokat az attrakciókat gyűjtöttük össze, melyek a helyben élő lakosság, vagy a valamilyen oknál fogva az adott helyre érkező turisták számára vonzerőt jelentenek. Az ebbe a kategóriába tartozó vonzerők tehát önmagukban nem generálnak turizmust, hanem a már helyszínen tartózkodó turisták időtöltési lehetőségeit színesítik, és megelégedettségüket növelik.

A Magyarországra látogató külföldiek véleménye alapján az egyik legkeresettebb turisztikai vonzerő hazánk kultúrája, a kulturális rendezvények, műemlékek, népszokások, ezért különösen fontos, hogy Heves megye milyen, a kulturális- és örökségturizmushoz tartozó vonzerőket tud felsorakoztatni. Eger az ország egyik legszebb barokk városa, ezeréves püspöki székhely, ma érseki központ.

1. Múzeumok, kiállítások, tájházak, bemutatóhelyek

• Eger: Dobó István Vármúzeum, Börtönmúzeum, Panoptikum, Magyar kocsik kiállítása, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, Dohánygyári Emléktár, Patikamúzeum, Sportmúzeum, Spekula Csillagvizsgáló, Vitkovics Ház, Palóc Népművészeti Kiállítás
• Istállóskő: Ősember-barlang

• Gyöngyös: Mátra Múzeum, Palóc néprajzi emlékek
• Hatvan: Moldvay Győző Galéria, Hatvany Lajos Múzeum, Nagygombosi major
• Heves: Háziipari kiállítás (Hevesi Művészeti és Háziipari Szövetkezet), Sakkmúzeum (a világ négy sakkmúzeuma közül a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező magángyűjtemény), tájház
• Lőrinci: tájház
• Mátrafüred: Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és babakiállítás: az állandó kiállítás 16 palóc település viseletét (babákon régi palóc viseletek) textileket, szobabelsőt, szövőműhelyt, falvédőket, történelmi viseleteket mutatja be, népi ruhakészítő, vízimalom
• Parád: Palóc Ház
• Parádfürdő: az egykori Károlyi-kastély Cifra Istállójában berendezett Kocsimúzeumban a világhírű magyar kocsikészítés történetét hintókkal és kocsikkal együtt bemutató Kocsimúzeum, Gyógy- és Ásványvíz-gyűjtemény
• Parádsasvár: Üveggyár (üvegfúvás, csiszolás), ahol a XVIII. század közepétől készítik a híres parádi üvegtárgyakat, Parád Kristály manufaktúra
• Recsk: Nemzeti Emlékpark, tájház
• Szilvásvárad: Orbán-ház (népi építészet hagyatéka, régi falusi porta, Bükk történetét dolgozza fel), “Bükk természeti képe” című kiállítás, Lipicai Múzeum, Erdészeti Múzeum, Szabadtéri Erdei Múzeum
• Szücsi: Bajza József emlékház

Helyi jelentőségű vonzerők

• Abasár: Kapás ház – a szőlőművelés történetét és eszközeit mutatja be
• Átány: Kakasház – parasztház korabeli berendezéssel
• Bélapátfalva: változatos formájú kőedények (keménycserép gyár 1927-ig működött a településen)
• Bodony: kézműves ház (szövés, hímzés)
• Boldog: Tájház
• Bükkszentmárton: Magyar tanya (hagyományos állattartás – juhok, tehenek, lovak, kecskék; nomád sátorozási lehetőség)
• Dormánd: Remenyik Zsigmond Emlékszoba
• Gyöngyössolymos: Pincés malom és Molnárház
• Kisköre: tájház falumúzeum
• Kisnána: szlovák parasztház
• Lőrinci: tájház
• Markaz: tájház
• Mátraderecske: tájház, benne palóc kiállítás (szövés)
• Mikófalva: tájház, kovácsműhely
• Nagyvisnyó: kőbánya (1982-ben védetté nyilvánított)
• Nagyréde: struccfarm, kecskefarm, zsellérház (tájház, régi paraszti életmód bemutatása)
• Noszvaj: gazdaház, tájház (szabadkéményes kemencék, a rácsos ajtó – a “verebce” – a bükkaljai népi építészet tipikus vonása), kiállítás a régi famennyezet kazettákból, állatsimogató
• Pétervásárától 4 km-re található a Janovicz tanya, ahol ősmagyar állatokkal, szürkemarhával, és lipicai lovakkal lehet ismerkedni.
• Poroszló: tájház (XIX. sz. végén épült parasztház korabeli bútorokkal)
• Rózsaszentmárton: Mátraaljai Lignitbányászat Emlékháza
• Sarud: tájház,
• Tarnaméra: az első magyar Rendőrmúzeum az Almássy kastélyban található
• Verpelét: Kovácsműhely (legenda szerint még Mátyás király is megpatkoltatta itt a lovait)

Heves megye mozgalmas múltjáról leginkább a várak, a várromok, és a kastélyok tanúskodnak, felidézve a letűnt korok emlékeit. Az egykor impozáns erősségek ma még romjaikban is lenyűgöző látványt nyújtanak. A várak jelentős része idegenforgalmi és művészeti szempontból fontos, és többségük művészeti napok, koncertek és egyéb rendezvények helyszínéül szolgál.

Eger vára és a hozzá fűződő történelmi események jelentik az egyik legfontosabb vonzerőt Eger idegenforgalmában. A Dobó István Vármúzeum az ország leglátogatottabb múzeuma (évi kb. 500 ezer látogató), amely többek között bemutatja a vár történetét, a föld alatti kazamatákat, és a középkori büntetési módokat és eszközöket.

Nemzetközi jelentőségű vonzerők

• Eger: Dobó István Vármúzeum, középkori vár a török idők győztes végvára és erődrendszere,

• Kisnána: gótikus vár maradványai, vármúzeum (Kompolti család egykori tulajdona)
• Sirok: 269 méteres Papkőn 1300-as évek elején épült Siroki-vár, Mátra hegységre nyíló körpanorámával

• Gyöngyöspata: Szent Péter várrom
• Hatvan: Gombospuszta: római kori őrtorony (feltárás alatt)

• Markaz: Markazi várrom
• Mátraderecske: Várrom a XIII. századból

• Szarvaskői vár

• Abasár: Hajnácskő, Rónya-bérc
• Bélapátfalva-Szilvásvárad környékén Kelemen-széke földvár
• Maklári Baglyas
• Nagyvisnyó környéke: Verepce bronzkori földvár
• Novaji Földvár
• Verpelét

A Noszvajon XVI. Lajos stílusában épült De la Motte-kastély országos viszonylatban a legkisebb kastélynak számít, melyet 3,5 hektár kiterjedésű park veszi körül. Gyöngyösön az egykori Orczy kastély ad otthont Magyarország második legnagyobb természettudományi gyűjteményének, az 1957-ben alapított Mátra Múzeumnak. A kiállítás a térség 300 millió éves történetét mutatja be. Itt látható hazánk egyetlen épségben fennmaradt mamutcsontváza.

• Eger: Gótikus Palota a várban, Kispréposti Palota, Nagypréposti Palota, Érseki Palota
• Parádsasvár: Károlyi Kastély (jelenleg ötcsillagos luxusszálloda)

• Boconád: Szeleczky-kastély
• Erdőtelek: Buttler Kastély, melynek parkjában több mint 700 növénykülönlegességgel rendelkező arborétum működik
• Gyöngyös: Orczy-Haller Kastély
• Hatvan: Grassalkovich Kastély
• Hevesi Kúria
• Keglevich Kastély, Pétervására
• Noszvaj: De la Motte Kastély
• Szilvásvárad: Erdődy-Pallavicini Kastély
• Tarnaméra: Almássy Kastély, melyben az első magyar Rendőrmúzeum kapott helyet

• Csány: Szigeti-kastély
• Nagykökényes: Dessewffy-kúria
• Szücsi: Földváry-kúria, Bajza-kúria, Kóti-kúria

A bükkaljai riolittufa-mező lehetővé tette lakások kialakítását, a könnyen formálható kőzetben. A lakásokban egykor a legszegényebbek éltek. Jelenlegi állapotukban ezek a helyszínek nem képeznek vonzerőt, azonban tudatos és komplex fejlesztéssel nemzetközi jelentőségű vonzerővé fejleszthetők. Barlanglakásokkal rendelkező Heves megyei települések Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerszalók, Felsőtárkány, Noszvaj, Ostoros, és Sirok. Egerszalókon terv készült a lakások komplex hasznosítására, melynek során a tizenkét lakásból nyolcat művészek és kézművesek rendelkezésére bocsátanának azzal a feltétellel, hogy bemutató-helyiséget alakítanak ki, továbbá négy lakást skanzen illetve kézművességgel kapcsolatos játékos funkcióval látnának el. A barlanglakások kialakítása kötődik a riolittufa képződéményekhez, a Heves megyével szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is találhatók hasonló adottsággal rendelkező települések: Bogács, Cserépfalu, Cserépváralja, Kács, Kisgyőr, Miskolc, Sály, Szomolya, Tibolddaróc. A barlanglakások komplex fejlesztése és turisztikai termékké történő átalakítása tehát Heves megye határain túlmutató kérdés.

• Bélapátfalva: fazekasság
• Bodony: szövés, hímzés
• Boldog: hímzés, palóc népviselet
• Egerszalók: hordókészítés
• Hatvan: iskolarendszerű kézműves képzés, fehérhímzést művelő hagyományőrző csoport
• Heves: háziipari szövetkezet
• Kisköre: hálófonás, korongozás-fazekasság, tűzzománc, üvegfestés, szövés
• Kisnána: nemezkészítés
• Mátraderecske: szövés, kerámia szakkörök és alkotótáborok, hagyományőrző népdalkör
• Mikófalva: palóc életforma, népviselet, Hagyományőrző Népi Együttes
• Nagyréde: kecskesajt készítés
• Noszvaj: fafaragás, háti-kosárfonás (a mogyorófavesszőből fonott “hátyi” nagy hírnévvel rendelkezik), népi hangszeres bemutató, szikvízkészítés (apró családi üzemben múzeumba illő berendezéssel készítik a szódavizet), szilvaaszalás és lekvárfőzés, díszműkovács, fafaragó
• Parád: a Palócföld központja, melynek színes népviseletét a jellegzetes fejkötő, szőtteseit a gazdag mintakincs jellemzi, Hagyományőrző Együttes, Asztalos Joachim fafaragó kiállítása, üvegcsiazoló mesterek
• Poroszló: kosárfonás, bőrfonás
• Recsk: hímzés
• Sirok: népdal kórus
• Szilvásvárad: őseink művészete (kő, fa), égetett edény
• Tarnaméra: hímzés
• Tiszanána: kosárfonás, bőrfonás, szőnyegszövés, fafaragás

Az ország egyik legszebb és legérintetlenebb néprajzi tájegysége a Palócföld. Ez a vidék sajátos nyelvjárásáról, gazdag és színes népviseletéről, és konyhájáról ismert. Bár a palóc kulturális értékeket a korábbiakban már feltüntettük, szükségesnek tartjuk ezek együttes, összesített módon történő megjelenítését is. Az alábbiakban felsoroltuk a palóc kultúrához kapcsolódó legfontosabb megyei kínálati elemeket.

• Ecséd: gyönggyel és hímzéssel gazdagon díszített palóc népviselet
• Eger: Palóc Népművészeti Kiállítás
• Gyöngyös: Palóc néprajzi emlékek

• Mátrafüred: Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és babakiállítás: az állandó kiállítás 16 palóc település viseletét (babákon régi palóc viseletek) textileket, szobabelsőt, szövőműhelyt, falvédőket, történelmi viseleteket mutatja be
• Mikófalva: palóc életforma, népviselet

• Parád: Palóc Ház; a Palócföld központja, melynek színes népviseletét a jellegzetes fejkötő, szőtteseit a gazdag mintakincs jellemzi

• Mikófalva: palóc lakodalmasok (hagyományőrző együttes)
• Parád: palóc ételeket kínáló kisvendéglő
• Sirok: palóc étkezési hagyományok

Heves megye területén számos templom, kápolna található; a legrégebbi magyarországi templom Tarnaszentmárián látható. Főbb zarándokhelynek számít az Egri Bazilika, az egerszalóki templom (évenként ifjúsági lelki gyakorlat), a fallóskúti kápolna, a feldebrői templom, és a váraszói templom.

Az ország második legnagyobb temploma Egerben a Bazilika, a Dobó téren pedig Közép-Európa egyik legszebb és egyedi barokk temploma, a Minorita templom található. A XIII. században a bencés rendből származó ciszterciták által Bélapátfalván épített apátsági templom hazánk egyik legszebb románkori műemléke.

• Bélapátfalva: torony nélküli apátsági ciszterci templom az ország egyik legszebb és legépebben megmaradt román kori műemléke, amely egykori kolostor maradványa.
• Eger: Bazilika klasszicista székesegyház, Érseki Palota, Minorita templom, ferences kolostor és templom, görögkeleti templom, Minaret, Líceum, papnevelő intézet,

• Bükkszentmárton: románkori templom

• Feldebrő: Altemplom

• Gyöngyös: Korona Ház (Almássy-ház), a Barátok templomában a Ferences könyvtár és a feltárás alatt álló Vak Bottyán síremlék, Szent Bertalan templom
• Gyöngyöspata: templom
• Hatvan: Szent Adalbert Római Katolikus Plébániatemplom és Plébániaház, Országos Egyházművészeti Kiállítás
• Tarnaszentmária: legrégebbi magyarországi templom
• Váraszó: román kori templom

A megyében tarka, színes kulturális kínálat létezik. A kulturális és rendezvényturizmus gazdag kínálata területileg viszonylag kiegyenlítetten jelenik meg, bár jelentős részben Egerre és környékére, koncentrálódik. A kisebb településeken is vannak évente rendszeresen megszervezésre kerülő rendezvények, fesztiválok, egyéb kulturális események.

• Eger: Tavaszi Fesztivál, Végvári Vigasságok (történelmi fesztivál az Egri Várban, ostromjáték, katonai hagyományőrző haditorna, íjászverseny, báb- és színtársulatok bemutatói, falmászók versenye, hastáncfesztivál)
• Gyöngyös: Nyári Gyöngyfüzér néptánc és népzenei műsor (nemzetközi néptáncfesztivál), Gyöngyösi Szüreti Napok - Mátraaljai borok bemutatója (borkóstoló, bor- és étkezési pavilonok, kulturális programok, gulyásfőző verseny, kézműves kirakodóvásár)
• Hatvan: Országos Triatlon Ranglista Verseny és Kulturális Fesztivál

• Boldog: Paprika Fesztivál, “Hatvani csata” hadijáték; 1848-49-es korhű egyenruhába bújt katonák alkotta magyar és császári csapatok csataimitációja
• Bükki Művészeti Napok (Bélapátfalva, Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Bükkszentmárton, Mónosbél, Mikófalva, Balaton, Bekölce templomai adnak otthont a 11 koncertből álló rendezvénysorozatnak
• Csány: Dinnyefesztivál
• Eger: Egri Pünkösd (Palóc Pünkösdi Fesztivál), Múzsák Nyara, Katonazenekari Fesztivál, Strauss est, Agria játékok, Fesztivál a barokk Egerben, Táncfesztivál, Középkori piactér, Szent István napi búcsú, Szépasszonyok szépségversenye, Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó
• Gyöngyös: Ásványgyűjtők Mátrai Találkozója (ásványgyűjtő túra, szakmai börze, ásványok, ősmaradványok, csiszolatok adás-vétele és cseréje), repülőnap, veterán autó találkozó,
• Kisköre: Tisza-tavi Horgászgála (folklór-, lovas- és íjászbemutató, népi játékok, koncertek)
• Kisnána –várrendezvények (lovagi várjáték): hajítófegyverek bemutatása, vívás, nyárson sült ételek versenye, íjászat, rablójelenet, párbaj, ismerkedés a fegyverekkel, lakoma, boszorkányégetés, középkori gasztronómiai borkóstolás és vásár
• Noszvaj: Húsvéti vendégvárás a gazdaházban (ünnepi sütemények, kézműves mesterségek), Újbor Ünnepe Szent Márton Napján, Szilvanap (szilvalekvárfőzés, ételkészítés, kóstolás, népzenei műsor, kézművesek vására), Pince Napok és Kemencében Sütött Ételek Versenye (gyermekműsor, kézműves vásár, szőlő- és mustkóstolás, szakmai pincelátogatás, kemencében sütött ételek készítése, zsűrizése és kóstolása)
• Parád: Palóc Napok (lovasbemutató, népi mesterségek bemutatója - bőrművesség, fazekasság, madzagszövés, kosárfonás, palócbaba készítés, gyöngyfűzés, üvegfestés, táncház, nosztalgia est, vadételfőző verseny, palócgulyásfőző verseny, palóc gála, utcabál, palócföld egyszerű ételei – bemutató, kóstoló)
• Sirok: Várnapok, melynek keretében korhű jelmezekben kerülnek bemutatásra a történelmi programok (önkormányzat szervezi)
• Hatvan: Összművészeti fesztivál, Kastély-napok, “Rockzenével a drogok ellen” rockfesztivál, Kézműves nyári táborok (Alkotótábor és Szabadidőközpont)
• Boldog: Jézus Szíve Búcsú
• Heréd: Népdalkórusok Találkozója
• Rózsaszentmárton: Rózsa-napok

• Egerszalók: kézműves játékkiállítás, egyházi találkozó
• Mátrafüred: Bene Búcsú - gyermekprogramok, folklórműsor
• Mikófalva: falunap és mikófalvi lakodalmas (augusztus 20.)
• Nagyréde: Nagyrédei lakodalmas (néptáncegyüttesek, könnyűzenei koncertek), Újbor Ünnepe Szent Márton Napján - újborkóstolás, népzene, néptánc
• Poroszló: Nyitott Porták - kézműves bemutatók a tájházban, kemencében sült ételek kóstolója, Tisza-tavi bográcsfesztivál, Népzenei és néptánc együttesek találkozója

Heves megye gazdag egészségturisztikai szolgáltatásokkal rendelkezik. A megye természeti adottságai között a hegyvidéki gyógyhelyek mellett legnagyobb értéket a megye termálvíz kincse jelenti. Kilenc településen van termálfürdő, továbbá Mátraderecskén található az országban egyedülálló széndioxid szárazfürdő.

Parádfürdő nevét az eltérő vegyi összetételű – timsós, vasas, kénes – víz tette ismert gyógyhellyé az 1700-as években. A szomszédos Parádsasvár pedig a ma is üzemelő Csevice-forrásának köszönheti hírnevét. Az itt feltörő gyógyvizek már az elmúlt századokban is híresek voltak elsősorban nőgyógyászati, mozgásszervi és gyomorpanaszok gyógyítása révén.

• Eger: Török fürdő és egri reumakórház, termál strandfürdő, Hunguest Hotel Flóra
• Egerszalók: Hőforrás-fürdő

• Bükkszék: Salvus gyógyfürdő
• Eger: Bitskey Aladár Uszoda, Bárány Uszoda
• Heves: termál strandfürdő
• Mátraderecske: termál strandfürdő
• Parád: az ország egyik legrégebbi gyógyhelye; Parádfürdői Állami Kórház, a jelenleg fejlesztés alatt álló strandfürdő

• Gyöngyös: strandfürdő
• Hatvan: termál strandfürdő
• Tarnaméra: termál strandfürdő
• Ivókúrára alkalmas csevice víz (alkáli kénhidrogénes víz): Parád, Mátraderecske

A régóta jól ismert és a nemzetközi idegenforgalmi kínálatban is szereplő termálfürdők mellett – a legújabb kutatások – újabb gyógyhatású gáz-forrásokat és készleteket tártak fel Mátraderecskén, melynek idegenforgalmi hasznosítása megkezdődött. A széndioxid szárazfürdő 1994 óta üzemel, fejlesztése 375 millió forintos beruházással 2004 tavaszára valósul meg. A fejlesztés következményeként a fürdő kapacitása 60 fő/nap-ról 300 fő/nap-ra emelkedik. A mofetta az egyetlen hely az országban, ahol természetes – gyógygáznak minősített – szén-dioxiddal gyógyítanak.

• Galyatető – magaslati üdülőhely, 965 m-re a tengerszint felett, fenyves- és bükkerdőben. Hűvös nyár, hideg tél, és szinte állandó napsütés jellemzi a vidéket.
• Kékestető – Magyarország “teteje” a Mátra 1014 méter magas csúcsa, a Kékes. A hegyvidék, páratlan körpanorámája mellett, az ország egyik legkedveltebb téli sport központja, továbbá magaslati klimatikus gyógyhelye. Az állandó széljárás mellett évente 2050 órát süt a nap.
• Mátrafüred – a tengerszint felett 370 m magasan, a Mátra lábánál, a Bene patak völgyében.
• Mátraháza – magaslati üdülőhely a tengerszint felett 710 méterre. Szubalpin klíma jellemzi. Állami Gyógyintézet
• Mátraszentimre – magaslati üdülőhely, az ország legmagasabban fekvő települése

• Szilvásvárad – a Bükk hegység hatalmas mészkő tömbjének jellegzetessége a 900 méteres magasságban húzódó Bükk-fennsík és a körülötte magasodó sziklás bércek. Kisvasúttal is megközelíthető a Bükki Nemzeti Park legkedveltebb kirándulóhelye, a Szalajka-völgy, ahol a Szalajka patak Fátyol-vízesése található.

A fentiekben felsorolt gyógyhelyek közül csak Kékestető és Mátraháza egy része van hivatalosan is gyógyhellyé minősítve, viszont több olyan, további helyszín is található a megyében, ahol a klimatikus viszonyok gyógyító hatása bizonyított, azonban mégsem minősített klimatikus gyógyhely. Ezek közül kiemelendő Parádfürdő, ahol az elsődleges gyógyfürdő funkciót jól kiegészíti a klimatikus viszonyok gyógyító hatása.

• Eger: Strandfesztivál
• Hatvan: Strandfoci bajnokság
• Bükkszék: Salvus Napok

Az aktív turizmushoz tartozó tevékenységek önálló vonzerővel is bírnak, ugyanakkor mint kiegészítő tevékenységeknek a komplex idegenforgalmi kínálat kialakításában jelentős választékbővítő szerepük van. A megye kínálata egész éven át kedvező feltételeket nyújt az aktív időtöltést kedvelők számára.

Sok helyen fejlődik a megyében a lovasturizmus, és ehhez a földrajzi adottságok is kedvezőek. A lovaglás iránti kereslet is növekedő tendenciát mutat, a külföldi és a belföldi vendégkörön belül egyaránt. A megyében tizenhat településen működik lovas szolgáltatóhely, melyek a lovasturizmus centrumainak tekinthetők (lovasiskola, tereplovaglás, lovastúra-szervezés, sétakocsizás, télen lovasszán, stb.). Megrendezésre kerülnek továbbá különféle lovasrendezvények, díjugrató és fogathajtó versenyek is, melyek közül legismertebbek a lipicai lovasfesztivál és a szilvásváradi fogathajtó verseny.

A magyar lótenyésztés egyik fellegvára Szilvásvárad a lipicai ménessel. A falu és a Szaljka-völgy közötti területen lovaspálya található, amely több mint 14 ezer ember befogadására alkalmas, és ahol lovas és fogathajtó versenyeket rendeznek. A lovaspályával szemben található az 1500 férőhelyes lovarda, ahol lehetőség nyílik műlovagló és akadályversenyek rendezésére.

• Bekölce: Csapó Sportistálló
• Besenyőtelek: Hotel Fauna
• Boldog: lovas-klub
• Eger: Egedhegyi Lipicai Lovastanya
• Feldebrő (mellett): Lovastanya
• Felsőtárkány: Egeresvölgyi Lovastanya
• Gyöngyöshalász: Nimród fogadó
• Gyöngyössolymos: Diana Lovasudvar
• Hatvan: Grassalkovich Művelődési Központ Alkotótábor és Szabadidőközpont
• Kisfüzes: Lovasudvar
• Nagyréde: lovasudvar – pónilovak, gyógylovagoltatás, Lovasnap
• Ostoros: Mihók Ménes Lovasfarm
• Parád: Cifra istálló, és a világhírű magyar kocsikészítés történetét hintókkal és kocsikkal együtt bemutató Kocsimúzeum
• Parádsasvár: Fényes-major Lovastanya
• Pétervására: Ispán 2000 Kft.
• Poroszló: Nagyállási Lovastanya

• Szilvásvárad: Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság; ménelővezetés, méneslátogatás (legelő ménes megtekintése), kocsikázás fogatokkal, lovasmúzeum, törzsménistálló, Lipicai Emlékpark, Lipicai Múzeum, lipicai lótenyésztés, fogatos méneslátogatás, lovasbemutatók, fogathajtó verseny, kocsimúzeum kialakítás alatt van
• Tarnaméra: Tarnamenti Agrárszövetkezet
• Tiszanána: kosárfonás, bőrfonás, szőnyegszövés, fafaragás

• Eger-Ostoros-Novaj-Noszvaj-Felsőtárkány-Szarvaskő-Szilvásvárad
• Termáltúra lóval: Egedhegyről csillagtúraszerűen Mezőkövesdre, Egerszalókra, Bogácsra

Heves megyében minden adottság megvan mind a vízparti, mind pedig a hegyvidéki kerékpározáshoz, azonban kevés a kiépített kerékpárút. A kerékpározás jelenlegi infrastruktúrájára tekintettel, a regionális és országos jelentőségű vonzerőként értékelhető, azonban rendelkezik azokkal az adottságokkal, melyek révén nemzetközi vonzerővé fejleszthető.

• Bükki Nemzeti Park területén kialakított kerékpáros túraútvonalak kb. 200 km hosszúságban
• Hatvani kistérségben több javasolt útvonal is megtalálható: 1. Csatlakozási pont az országos kerékpárútvonalhoz (Nagykökényes, Heréd), 2. Zagyva gátja útvonal (Apc, Zagyvaszántó, Lőrinci, Hatvan, Boldog) 3. Sikság-Dombság útvonal (Csány, Hort, Ecséd, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Szücsi)
• Mátra
• Mátrafüred és Mátraháza közötti kerékpáros út tervezése előrehaladott stádiumban van
• Mátra-Tisza-tó, Tisza-tó-Bükk közötti útvonalak
• Tisza-mente
• Tisza-tó környéke: a Tisza-tó körül húzódó gát a 11-es EUROVelo útvonal része
• Létező kiajánlott útvonalak: Tiszamente túra (Nagykörű-Kőtelek-Tiszasüly-Pélyi Madárrezervátum-Nagykörű), Kompos túra (Nagykörű komp-Fegyvernek-Tiszaroff komp-Tiszasüly-Kőtelek-Nagykörű), Kunhegyesi kőtúra, Fürdőtúra (Tisza-tó)

Az ország egyik legújabban kiemelt üdülőkörzete a Tisza-tó, melyet három megye – Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Jász-Nagykun-Szolnok – érint. A Tisza felduzzasztásával mesterségesen létrehozott, 104 km²-es vízfelületű és 127 km²-es összterületű tó, a Balaton után a második legnagyobb tó Magyarországon. A tó három jól elkülöníthető területe:

• Abádszalóki öböl: mélyebb vizű területek, alkalmasak mind parti fürdésre, strandolásra, mind vízi sporteszközök használatára
• Poroszlói-medence: változatos holtágakkal, csatornákkal, gazdag vízi növényzetével a csónakázás, a horgászat, a vadászat, és a pihenés céljára alkalmas
• Tiszavalki-medence: ornitológia iránt érdeklődők területe, természetvédelmi terület szigorú tartózkodási-tilalmi időszakokkal; strandolásra, fürdőzésre, sportolásra alkalmatlan terület

A megye aktív turizmusának egyik meghatározó ága lehet a viziturizmus. A kedvező adottságok ellenére a viziturizmus alapinfrastruktúrája jelenleg kevéssé kiépített, a hiányzó kikötők, WC-k, kempingek miatt nagy a környezeti terhelés. A vonzerők hatókörét elemezve, nemzetközi jelentőségű vonzerő a Tisza-tó, míg a megye többi kínálata regionális és országos hatáskörű.

• Egerszalóki víztározó
• Markazi tó
• Sás-tó
• Síkfőkúti-tó
• Tisza-tó
• Hatvani kistérség bánya- és egyéb tavai

• Tisza-tó
• Markazi-tó
• Ostorosi-tó

• Tisza
• Tisza-tó: a folyó, a szigetek, a holtágak és a nagy nyílt vizek sajátos, jól bejárható és változatos hal élőhelyeket biztosító rendszert alkotnak. A terület változatosságából következően több mint 50 halfaj él itt. A horgászható halfajok tekintetében a területet máig Európa egyik legjobb ragadozóhalas horgászvizeként tartják számon. A tó az év minden hónapjában tartogat zsákmányt a horgász számára.
• Kisebb tavak (Csányi tavak, Egerszalóki víztározó, Markazi víztározó, Sás-tó, Síkfőkúti-tó, Verpeléti tó, Recsk és Szajla közötti horgásztó, Bélapátfalván kis-tó, Ostorosi-tó)
• Hatvani kistérség bánya- és egyéb tavai

Ezeken a helyeken is nagy számban fordulnak elő a védett természeti értékek.

Az elsődlegesen a táj természeti és kultúrtörténeti értékeinek bemutatására irányuló ökoturizmusnak kitűnő adottságai vannak a megyében. Heves megyében könnyen találkozhatunk a természet értékeivel, hiszen az sok helyen még ma is érintetlen szépségében látogatható. Az ökoturizmus különféle formáihoz tartozik a természet-megfigyelés és –fényképezés, az élővilág megfigyelése, tudományos ismeretterjesztés, ismeretközvetítés, oktatóbázisok és tanösvények kialakítása, természetvédelmi táborok szervezése és a szabadidő-eltöltés választékába a természetközeli aktív turizmus különböző formáinak – horgászat, természetjárás, kerékpározás, lovaglás – bekapcsolása. Az öko-szemlélet erősítésében meghatározó szerepet játszik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Heves megyében.

A megyében kedvező természeti feltételei és országos hagyományai vannak a téli sportoknak, Magyarország legjobb téli sport területei Heves megyében találhatóak. A hazai viszonylatban meglévő jó adottságok, és a jelenleg alacsony színvonalú kínálat egyaránt indokolják a meglévő fejlesztési elképzeléseket, melyek közül legjelentősebbek a Mátraháza és Kékestető között és Szilvásváradon létesítendő felvonók. A fejlesztések megvalósulásának ugyanakkor gátat szab az erősen vitatott gazdasági fenntarthatóság (lehetséges források, megtérülés, bizonytalan hóviszonyok), és a szigorú környezetvédelmi előírások (pl. hóágyúzás, nyári szezonban hegyi kerékpározás). A Mátraháza-Kékestető közötti felvonó megvalósulása ugyanakkor a Gyöngyös-Lajosháza közötti kisvasút Mátraházáig történő meghosszabbításával egyidejűleg alkalmassá válhat a mátrai járműforgalom egy részének kiváltására, így a környezeti terhelés csökkentésére. Az alpesi síelés adottságai mellett a sífutásnak is van adottsága és hagyománya a megyében. Galyatetőn komoly sífutó pályák találhatók, melyeken már ifjúsági EB-t is rendeztek.

Tisza-tó, mint az ökoturizmus helyszíne. A területre jellemző, hogy a különböző jellegű élőhelyek – holtágak, ártéri erdők, összefüggő nyílt és hínárnövényzettel borított vízfelületek, mocsárrétek – mozaikszerűen megtalálhatók. A Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park 1973-as megalakítása óta védett. A területen fő cél a védett természeti értékek megőrzése. A Magyarországon előforduló 380 madárfaj közül több mint 200 fajt figyeltek már meg. A bemutatás a gátakon futó kerékpárutakról lehetséges. A tó középső része szintén a Hortobágyi Nemzeti Park része, 1996 óta védett, az ökoturizmus elsődleges célterülete. A terület természeti értékei tekintetében az északi részhez hasonlóan gazdag, ugyanakkor látogatható.

• Bükk-hegység, melynek jellegzetessége a 900 méteres magasságban húzódó Bükk-fennsík; a Bükki Nemzeti Park legkedveltebb kirándulóhelye a kisvasúttal is megközelíthető Szalajka-völgy
• Erdőtelek: Buttler kastély parkjában lévő arborétum több mint 700 növénykülönlegességgel
• Gyöngyös: Mátra Múzeum, Mátra vasút
• Kő-túra (gyalogtúra) útvonal: Bányahegy-Nagymező-Bánkút-Háromkő-Tarkő-Őserdő-Cserepeskő-Őrkő-Bélapátfalva
• Mátra és a Mátrai Tájvédelmi Körzet (600 km hosszúságú turistaútvonal); Legjelentősebb üdülőhelyek a Galyatető és a Kékestető (Magyarország “teteje” körpanorámával rendelkezik, és az ország egyik legkedveltebb téli sport központja és klimatikus gyógyhelye)
• Pély: Madárrezervátum
• Sár-hegyi tanösvény (Gyöngyös-Mátrafüred) 9 km
• Síelési lehetőségek: Bükk (Szilvásvárad), Mátra (Galyatető, Kékestető, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Mátraszentimre), Borsodi-dombság
• Szarvaskői geológiai tanösvény
• Szilvásvárad: Orbán ház - “Bükk természeti képe” kiállítás, Erdészeti Múzeum, Szabadtéri Erdei Múzeum, természetismereti gyalogút, Szalajka-völgyi természetvédelmi bemutatóösvény, Fátyol vízesés (a Szalajka-patak 17 méter magas lépcsősoron hullik le), Kalapati tanösvény (Kalapat-tetőn elhelyezkedő Millenniumi Kilátó toronyhoz vezet)
• Tisza-vidék

• Felsőtárkány-Sziklaforrás-Stimecz-ház útvonalon 5 km hosszú pálya áll a turisták rendelkezésére
• Gyöngyös-Mátrafüred között 7 km-es szakaszon
• Gyöngyös-Lajosháza között 11 km-es szakaszon
• Szalajka-völgyi kisvasút 5 km hosszú kisvasút, mely érinti a Pisztrángos tavakat, végállomása pedig a Nemzeti Park egyik különlegessége, a Fátyol-vízesés

• Gyöngyös-Mátrafüred: “Kisvasutak Napja Magyarországon” Mátravasút Napja (két mátrai vasútvonal bemutatása)
• Kékestető, Sirok: Mátrabérc 2003 és Hanák Kolos teljesítménytúrák
• Természetjáró Egyesületek programjai

• Bélapátfalva: tanösvény az apátságtól a Bélkő tetejére
• Bodony (mellett): Lágyasi legelő
• Felsőtárkány: kisvasút, vöröskő-völgyi tanösvény, tanösvényhálózat a Szikla-forrástól
• Hevesi Füves Puszták
• Mátrakeresztes-Mátraszentimre: Csörgő-völgy
• Parádfürdő: Ilona-völgy
• Parádsasvár: Mátrai ősjuhar
• Poroszlói ősszikesek
• Verpeléti parazitavulkán

Az erdős és hegyes vidékek nagyvadakban, a sík vidéki dombos részek különösen apróvadban és szárnyas állományban gazdagok. A Mátra és a Bükk erdői a vadászok kedvelt célterülete.

• Bükk
• Mátra
• Tisza-vidék
• Hevesi síkság

• Egri Repülőklub (Maklár)
• Gyöngyösi Repülőtér (évenként kerül megrendezésre a repülőnap)

• Mátra (Csókakő, Báránykő)
• Bükk (Bélkő, Őrkő, Ablakoskő, Látókő, Örvénykő, Köpüskő)

A borturizmus feltételei elsősorban a megye két borvidékén – az Egri és a Mátraaljai borvidéken – adottak. A Borutak szervezetileg létrejöttek, azonban tevékenységeikben kialakulóban vannak.

A Mátraaljai Történelmi Borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékek között pedig a legnagyobb a mintegy 7000 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. Mátraalja elsősorban fehérborairól híres, a hárslevelűről, az olaszrizlingről, és a szürkebarátról. A borok között mennyiségét tekintve a rizling típusúak vannak túlsúlyban, a kék szőlők aránya kisebb (16%). Több településen hangulatos pincesor várja az idelátogató vendégeket. A borvidék legnagyobb borászata a Nagyrédei Szőlőskert. Évek óta visszatérő rendezvénye a régiónak a Gyöngyösi Szüreti Fesztivál, ahol a termelőknek három napon keresztül lehetőségük van boraik bemutatására.

• Egri borvidék: Andornaktálya, Eger, Egerszalók, Feldebrő, Noszvaj, Ostoros, Verpelét
• Mátraaljai borvidék: Abasár, Detk, Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Gyöngyöshalász, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szűcsi, Visonta

• Eger: Gyertyás Borok Háza
• Gyöngyös: Mátraalji Borok Háza
• Pincesorok: Apc, Gyöngyös mellett (Farkasmály), Ecséd, Eger, Andornaktálya, Egerszalók, Feldebrő, Nagyréde (Öreghegyi), Noszvaj, Ostoros, Rózsaszentmárton (Tardóci és Nagyvölgyi pincesor), Szücsi, Verpelét,

• Nagyréde: Bormúzeum
• Noszvaj: Mágnás Borok Háza (borkóstolás), Thummerer pince (közel százéves, 2000 nm-es pincerendszerben a borkészítés hagyományos és modern technológiának bemutatása)

• Eger: Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján (borvidék bemutatkozása), Szüreti Napok és Bacchus Borfesztivál, Országos Bordaléneklő verseny, Szépasszony-völgyi Fesztivál, Pünkösdi Nyitott Pincék, Szent János napi borszentelés (december 27.), Egri Borszalon (december 28-29.), Bormustra az Egri Várban
• Egerszalók: borversenyek
• Gyöngyös: Históriás Napok – Orbán Napi Borünnep (népi iparművészek vására, Mátraaljai borok bemutatása, szórakoztató programok), Gyöngyösi Szüreti Napok (Mátraaljai borok bemutatója, borkóstoló, bor- és étkezési pavilonok, kulturális programok, gulyásfőző verseny, kézműves kirakodóvásár)
• Gyöngyössolymos: Solymosi Szüret (Szüreti hagyományok felelevenítése, szüreti felvonulás)
• Kisnána: Orbán-napi Borünnep (Szent Orbán napi körmenet, Szőlőjövések könyve, Borlátó választás, borverseny), “Bozsolé” Napok (újborok kóstolása előzetes bejelentéssel)
• Nagyréde: Nyitott Pincék Napja (ingyenes borkóstolás, kemencében sült ételek), Szüreti Napok, Újbor Ünnepe Szent Márton Napján (újborkóstolás, népzene, néptánc)
• Noszvaj: Újbor Ünnepe Szent Márton Napján (újborkóstolás, népzene, néptánc), Noszvaji Pince-napok
• Szücsi: Szüreti Vigasság
• Debrői Hárslevelű Szüreti Napok: Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét

• Boldog: fűszerpaprika, rózsafánk
• Csány és Hort: dinnye
• Domoszló: lángos
• Ecséd: rétes
• Eger: egries húsleves, egri gömbpalacsinta, békacomb
• Felsőtárkány: kürtőskalács
• Kisnána: szlovák ételek
• Mátraaljai szőlőpuding muskotályos mártással

• Mátraderecske: derecskei lepénysütés, palóc étkezési szokások (palóc lakodalom évente)
• Felső-Mátra: szlovák hagyományok

• Mikófalva: Molnárkalács, palóc lakodalmasok

• Nagyréde: kecskesajt, kecskefarm, kemencében sült ételek (káposztás és répás rétes)
• Noszvaj: kemencében készített ételek (tócsni, lapcsánka, macok), szilvalekvár-készítés, szikvízkészítés, bográcsfőzés, aszalt gyümölcsök (szuszinka)
• Parád: palóc ételek (palóc leves, sztrapacska, macok, bacsa szelet, herőce), hagyományos disznóvágás, bográcsolás
• Rózsaszentmárton: rózsafánk, tradicionális péksütemények
• Sirok: palóc étkezési hagyományok
• Szilvásvárad: pisztráng, szarvasgomba
• Tiszai halászlé, és halételek
• Tisza-tó: füredi hallé, gyengehaluska (tészta), csőrege (tészta)

A mai palóc konyhában, amely híven őrzi a hagyományokat, a burgonyából, káposztából, és babból készülő ételek dominálnak. Az egyik legismertebb palócos étel a sztrapacska, melyet juhtúróval vagy káposztával kínálnak.

• Bacsa szelet: szelet sült hús, szelet füstölt sajt, szelet füstölt szalonna összetűzve, sörtésztába mártva, kisütve
• Herőce lekvárral: más néven csörögefánk, forgácsfánk
• Juhtúrós sztrapacska: burgonyás galuska juhtúróval, tejföllel, pirított szalonnakockákkal
• Káposztás sztrapacska: Burgonyás galuska, megsütött savanyú káposztával
• Macok: nyers burgonyából, lisztből fűszerekkel készült lepénykék kisütve
• Palóc leves: gulyásleves alapból zöldbabbal, burgonyával, tejfeles habarással készül

• Boldog: Paprika Fesztivál (a híres boldogi fehér paprika és a házi fűszerpaprika napján termékbemutatók, főzőverseny és utcabál)
• Ecséd: lakodalmas
• Eger: Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján, Egri Borszalon (december 28-29.), Végvári Vígasságok (török gasztronómia), Sörfesztivál, Barokk lakomák

• Hatvan: az Alkotótábor és Szabadidőközpontban kenyérsütés szabadtéri kemencében, Kistérségi Főzőverseny (évente megrendezésre kerül), Barokk Ételkóstoló, (együtt a Kastély-napokkal)
• Heves: Dinnyefesztivál

• Kisnána: Lovagi Várjáték és lakoma (nyárson sült ételek versenye, íjászat, borkóstolás, lovagi próba, lovaggá ütés, boszorkányégetés, vásár), Barack Napok (baracklekvárfőzés)
• Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Mátraszentimre: Szlovák Gasztronómiai Napok (a Vidróczki Csárda, a Vöröskő Vendéglő, a Szlovák Csárda, és a Hotel Narád kínálja a helyi specialitásokat)

• Mikófalva: palóc lakodalmas

• Nagyréde: Málnafesztivál, Nagyrédei Lakodalmas (néptánc együttesek fellépése, könnyűzenei koncertek)
• Noszvaj: Húsvéti vendégvárás a gazdaházban (ünnepi sütemények, kézműves mesterségek), Szilvanap (szilvalekvárfőzés, ételkészítés, kóstolás, népzenei műsor, kézművesek vására), Pince Napok és Kemencében Sütött Ételek Versenye (gyermekműsor, kézműves vásár, szőlő- és mustkóstolás, szakmai pincelátogatás, kemencében sütött ételek készítése, zsűrizése és kóstolása), Márton-napi Újbor ünnep és libaételek kóstolója
• Parád: Palóc Napok (benne vadétel- palócgulyás- és túróslepény készítő verseny), Hagyományos disznóvágás és disznótor
• Poroszló: Tisza-tavi bográcsfesztivál, Nyitott Porták (kézműves bemutatók a tájházban, kemencében sült ételek kóstolója)

• Szilvásvárad: Pisztráng Ünnepe, Szilva Nap

A konferenciaturizmus legfőbb előnye, hogy elsősorban a turisztikai főszezonon kívül kerül lebonyolításra, ezáltal biztosítva a szálláshelyek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások kiegyenlítettebb értékesítését.

Több kisebb konferencia, szimpózium, szakmai találkozó kerül megrendezésre a megyében és a szállodák konferenciatermeinek a száma is növekedett az elmúlt években. A térségben található egyetemeken és felsőoktatási intézményekben (Eger, Gyöngyös) meg van az a szellemi bázis, ami támogatást jelent ennek a szegmensnek. Kilátásban van a Hotel Eger & Park által fejlesztendő konferenciaközpont, fejlesztést tervez az Eszterházy Károly Főiskola és befejezéséhez közeledik a Várban a Dobó bástyában kialakítandó konferenciaterem is. A megye számára jó adottság Budapest, és az M3-as autópálya közelsége.

• Eger: Eszterházy Károly Főiskola, Ifjúsági Ház (Művészetek Háza), Megyei Művelődési Központ, Gárdonyi Géza Színház, Megyeháza, Liget Kaszinó, Hotel Panoráma
• Gyöngyösi Főiskola konferenciaterme
• Parádfürdő: Rekreációs Centrum, Freskó Étterem

• Besenyőtelek: Hotel Fauna (maximum 250 fő)
• Eger
• Hotel Eger-Park (maximum 420 fő)
• Hotel Korona (maximum 210 fő)
• Hunguest Hotel Flóra (maximum 405 fő)
• Felsőtárkány: Park Hotel Táltos (maximum 400 fő)
• Galyatető: Hunguest Hotel Galyatető (maximum 510 fő)
• Gyöngyös: Inn-Side Hotel Mátra (maximum 280 fő)
• Hatvan: Fenyőharaszti Kastélyszálló
• Mátrafüred: Hotel Avar
• Mátraháza
• Bérc Hotel Mátra (maximum 260 fő)
• Hunguest Hotel Ózon (maximum 220 fő)
• Mátraszentimre: Hotel Narád (maximum 110 fő)
• Noszvaj: De La Motte Kastélyszálló és Oktatási Központ (maximum 190 fő)
• Parádsasvár: Károlyi Kastély Hotel Sasvár

• A megye turisztikai fejlesztési programja részletesen taglalja a témát
• Egerben a Hotel Eger&Park fejlesztései a megyei turisztikai fejlesztési programban foglaltakat nagyrészt megvalósítják, kivéve a kongresszusi szervező iroda létrehozását
• A kidolgozott Agria Congress projektet az EU nem támogatta, így a kijelölt területen már részben megvalósultak más fejlesztések

A falusi turizmus jó adottságokkal rendelkezik a megyében, ugyanis számos szép település, sajátos népi szokás és életmód, mesterség, építészet, és népi kultúra található meg a megyében (ezek körét a kulturális- és örökségturizmus fejezetben részleteztük). Országos jelenség, hogy a falusi turizmus a legtöbb helyen falusi szállásadásban merül ki, és legtöbb helyen hiányoznak a falusi életmódot, életérzést bemutató szolgáltatások, programok. A megyében számos olyan vonzerőt találtunk, melyekre építhető a falusi turizmus, azonban kívánatos lenne továbbiak létesítése. A falusi turizmus regionális és országos jelentőségű vonzerőként értékelhető.

• Bélapátfalva: apátság, a Bélkő hegy turisztikai hasznosításában rejlő lehetőségek
• Gyöngyös: Mátra Múzeum
• Heves: Háziipari kiállítás (Hevesi Művészeti és Háziipari Szövetkezet), Sakkmúzeum
• Kő-túra (gyalogtúra) útvonal: Bányahegy-Nagymező-Bánkút-Háromkő-Tarkő-Őserdő-Cserepeskő-Őrkő-Bélapátfalva
• Mátraderecske: szövés, kerámia szakkörök és alkotótáborok, hagyományőrző népdalkör

• Mátrafüred: Palóc néprajzi magángyűjtemény, népi ruhakészítő, vízimalom
• Mikófalva: Hagyományőrző Népi Együttes
• Nagyréde: struccfarm, kecskefarm, borospincék
• Nagyvisnyó: kőbánya (1982-ben védetté nyilvánított)

• Noszvaj: kastély, Gazdaház, Sikfőkúti-tó, rendezvények
• Parád: Palóc Ház
• Parádfürdő: Cifra Istálló – a magyar kocsizás emlékei
• Parádsasvár: Üveggyár (üvegfúvás, csiszolás), ahol a XVIII. század közepétől készítik a híres parádi üvegtárgyakat
• Pétervásárától 4 km-re található a Janovicz tanya, ahol ősmagyar állatokkal, szürkemarhával, és lipicai lovakkal lehet megismerkedni.
• Recsk: Nemzeti Emlékpark, arborétum
• Rózsaszentmárton: Mátraaljai Lignitbányászat Emlékháza
• Sirok: népdal kórus
• Szilvásvárad: Lipicai Múzeum, Szalajka-völgy
• Tarnaméra: Almássy-kastély, Rendőrmúzeum
• Tarnaszentmiklós: struccfarm
• Verpelét: Kovácsműhely (legenda szerint még Mátyás király is megpatkoltatta itt a lovait)

*Az adatok nem tartalmazzák az 1997-ben még kereskedelmi szálláshelyek közé sorolt fizetővendéglátást

1997-2001 között Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszáma, a vendégek száma, és a vendégéjszakák száma egyaránt növekvő tendenciát mutat. A férőhelyek számának növekedési ütemét (11,7%) meghaladja a vendégérkezések (15,9%) és a vendégéjszakák (13,6%) növekedésének üteme, amely a kapacitáskihasználtság növekedését jelzi. Érdekesség, hogy a külföldi vendégérkezések és vendégéjszakák növekedési üteme elmarad (körülbelül a fele) az összesített fejlődéstől, ami a belföldi turizmus erőteljesebb növekedését jelzi a nemzetközi beutazóturizmushoz képest.

Az Észak-Magyarországi Régió 2001-ben mért vendégéjszakáinak száma az országos érték megközelítőleg 8%-át teszi ki. 1997-2001 között a régióban a vendégérkezések 17,5%-kal, a vendégéjszakák pedig 20,9%-kal növekedtek, amely meghaladja az országos növekedési ütemet. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei viszont az országos átlagnál jelentősebben, közel 28%-kal növekedtek, amely meghaladja a vendégéjszakák növekedési ütemét, tehát a kapacitáskihasználtság enyhe csökkenését eredményezte. Regionális szinten a 2001-es év enyhe visszaesést eredményezett az előző évhez képest, amely az országos tendenciákkal ellentétes.

Heves megye a magyarországi megyék rangsorában a kereskedelmi szálláshelyeken mért vendégéjszakák számát tekintve, a fővárost nem számítva, a nyolcadik helyen áll. Ezáltal a fővároson kívüli vendégéjszakák 3,6%-a realizálódik a megyében. 2001-ben a vendégéjszakák több mint egynegyede volt külföldi, amely némileg magasabb, mint a regionális arány (21,8%), azonban messze alatta van az országos aránynak (fővárost beleszámítva 58,4%, csak a megyéket számítva 48,4%). A magas belföldi vendégéjszakaszám ugyanakkor erős stabilitást ad a megye turizmusának.

1.4.1 Szálláshelyek férőhelyszáma

A megye szállodáinak férőhelyei 1997-2001 között enyhe mértékben, mintegy 5%-kal növekedtek, viszont 1999-2001 között 8%-kal csökkent. Ez az egyes minőségi kategóriákat 1999-2001 között vizsgálva jelentős átrendeződés ment végbe: az egycsillagos kínálat 25%-kal, a kétcsillagos kínálat 35%-kal csökkent, míg a háromcsillagos kínálat, amely volumenében a legnagyobb, 12%-kal nőtt, továbbá a négycsillagos kínálat stagnált, és megjelent az ötcsillagos kínálat, a Kastélyhotel Sasvár személyében. A kínálat tehát egyértelműen minőségi irányba mozdult el.

*Az ifjúsági szálláshelyeket 1999 óta tartja nyilván a KSH, mint kereskedelmi szálláshelyet, ez alapján 1999-ben 635, 2000-ben 755, és 2001-ben 1053 férőhely került regisztrálásra; ezeket az értékeket a táblázatban szereplő szám nem tartalmazza.

2001-ben a megyében közel 12.000 szállásférőhelyet regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. Ehhez legnagyobb mértékben a szállodák, és a kempingek járultak hozzá, egyenként mintegy 28%-kal. Az 1997-2001 közötti 13%-os férőhelynövekedés legnagyobb részben a nyaralóházak (1999-től üdülőház) férőhelyeinek növekedésére vezethető vissza, amely 124%-os volt. A vizsgált időszakban jelentős volt még a panziók férőhelyeinek növekedése, közel 32%-os, a kempingek férőhelykínálata jelentősebb ingadozásokkal összességében kismértékben emelkedett, továbbá a turistaszállások kínálata kismértékben visszaesett.

A magánszálláshelyek férőhelykínálata – 1997-et az eltérő adatfelvételi eljárás miatt nem vizsgálva – 1998-2001 között 56,5%-kal emelkedett, amiből a falusi turizmus előretörésére lehet következtetni. A magánszálláshelyek növekedési üteme folyamatos, ezáltal nem követi a kereskedelmi szálláshelyeknél tapasztalt 1998-as átmeneti visszaesést.

2001-ben Heves megye szállodáiban 164.404 vendégérkezést regisztráltak, melynek több mint 23%-a volt külföldi. 1997-2001 között a vendégérkezések száma közel 18%-kal nőtt, melyen belül kismértékben erősebb volt a külföldi vendégérkezések növekedése. Az egyes minőségi kategóriákat 1999-2001 között vizsgálva érdekességként megállapítható, hogy a kétcsillagos szálláshelyeken regisztrált vendégérkezések száma csak minimálisan csökkent, annak ellenére, hogy a férőhelyek száma 35%-kal visszaesett. A háromcsillagos szálláshelyek vendégérkezéseinek növekedése messze alulmúlja a kategóriában tapasztalt férőhelynövekedést. A vendégérkezések külföldi részaránya a háromcsillagos kategóriában a legmagasabb (28%), viszont növekedési üteme az ötcsillagos kategóriában volt a legerősebb (129%). 1997-2001 közötti időszakban összességében a kismértékű ingadozások mellett nem változott a szállodai vendégérkezések külföldi részaránya.

*Az ifjúsági szálláshelyeket 1999 óta tartja nyilván a KSH, mint kereskedelmi szálláshelyet, ez alapján ezen a szálláshelytípuson 1999-ben 9552 (ebből 1787 külföldi), 2000-ben 10538 (ebből 1658 külföldi), és 2001-ben 13213 (ebből 1650 külföldi) vendégérkezés került regisztrálásra; ezeket az értékeket a táblázatban szereplő szám nem tartalmazza.

2001-ben a megye kereskedelmi szálláshelyein 255.253 vendégérkezést regisztráltak, melynek ötöde volt a külföldi. 1997-2001 között a vendégérkezések száma minimálisan, mintegy 5%-kal növekedett. Az egyes szálláshelytípusokat vizsgálva legjelentősebb növekedést a nyaralóházak (41%), és a turistaszállások (28,3%) tapasztalták. A kempingek vendégérkezései közel 30%-kal, míg a panziók vendégérkezései 37%-kal estek vissza; ez utóbbi ellentétes az ugyanezen időszak alatti férőhelyszámnövekedéssel. A külföldi részarány a kempingek esetében volt a legmagasabb, közel 50%-os, míg a panziók és a nyaralóházak esetében a legalacsonyabb (10%).

Ebben a fejezetben a kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek vendégéjszakáinak számait elemeztük az 1997-2001 közötti időszakban.

2001-ben Heves megye szállodái 394.412 vendégéjszakát realizáltak, melynek több mint egynegyede volt külföldi. 1997-2001 között a vendégéjszakák száma 14%-kal, ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma 40%-kal emelkedett. Ez a hosszabb külföldi tartózkodási időre vezethető vissza, ugyanis a külföldi vendégérkezések csak 20%-kal növekedtek. Az egyes szállodakategóriákat vizsgálva, 1999-2001 között a legdinamikusabb növekedést az ötcsillagos szegmens, azaz a Kastélyhotel Sasvár tapasztalt, míg az egy- és a kétcsillagos szegmensben jelentős visszaesés következett be, amely egybe esik a férőhelyek számának csökkenésével. A vendégéjszakák külföldi részaránya legmagasabb a háromcsillagos kategóriában, és legalacsonyabb az egy- és kétcsillagos kategóriákban.

*Az ifjúsági szálláshelyeket 1999 óta tartja nyilván a KSH, mint kereskedelmi szálláshelyet, ez alapján ezen a szálláshelytípuson 1999-ben 22089 (ebből 8739 külföldi), 2000-ben 27187 (ebből 8537 külföldi), és 2001-ben 25401 (ebből 7964 külföldi) vendégéjszaka került regisztrálásra; ezeket az értékeket a táblázatban szereplő szám nem tartalmazza.

2001-ben Heves megyében a turisták kereskedelmi szálláshelyeken 654.508 vendégéjszakát töltöttek el, melynek egynegyede volt külföldi. 1997-2001 közötti időszakban a vendégéjszakák számának 11%-os növekedését meghaladja a külföldi vendégéjszakák számának 25%-os növekedése. A vizsgált időszakban a vendégéjszakák száma 1999-ben csúcsosodott, majd azt követően csökkent. Az egyes szálláshelytípusokat vizsgálva a vendégéjszakák száma leginkább a turistaszállásokon és a nyaralóházaknál nőtt, és a kempingeknél esett vissza. A panziók esetében stagnálás állapítható meg a vendégérkezések számának erőteljes csökkenése mellett, ami a tartózkodási idő növekedésére utal. A külföldi részarány a vendégérkezésekhez hasonlóan a kempingek esetében a legmagasabb, és panziók, és nyaralóházak esetében a legalacsonyabb.

2001-ben a magánszálláshelyeken a turisták 86.992 vendégéjszakát töltöttek el, melynek közel egynegyede volt a külföldi. 1998-2001 között a magánszálláshelyek vendégéjszakáinak száma 16%-kal, ezen belül a külföldiek vendégéjszakáinak száma 43%-kal növekedett, ami mindkét esetben alulmarad a vendégérkezésekben tapasztalható növekedéshez képest, tehát az átlagos tartózkodási idő csökkent.

Heves megyében a turisták által szállodákban eltöltött átlagos tartózkodási idő 2001-ben 2,4 nap volt, amely alacsonyabb az országos szinten mért 3,1 napos értéknél, és 1997-2001 között nem következett be lényeges változás. Ezzel ellentétben, a vizsgált időszakban a külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,3-ról 2,7 napra nőtt, amely még mindig alacsonyabb a 3,5 napos országos átlagnál. A legmagasabb és legstabilabb átlagos tartózkodási idő a háromcsillagos szállodákban tapasztalható.

2001-ben a kereskedelmi szálláshelyeken a turisták átlagosan 2,6 napot, akik közül a külföldiek átlagosan 3,2 napot töltöttek el. 1997-2001 között mind az összesített, mind a külföldi átlagos tartózkodási idő növekedett. A szálláshelytípusok közül a legmagasabb értéket a turistaszállásokon mérték, ahol a növekedés üteme is az egyik legmagasabb volt.

A legjelentősebb küldőpiacok Lengyelország és Németország, majd Nagy-Britannia, Ausztria, és Hollandia. A 2001-ben Heves megyében eltöltött összesen 172.468 külföldi vendégéjszaka 31%-át a lengyel turisták, míg 27%-át a német turisták töltötték el, tehát az összes külföldi vendégéjszaka közel 60%-a lengyel és a német piacnak köszönhető. Tekintettel arra, hogy a külföldi vendégéjszakák a megye teljes vendégéjszaka számának egynegyedét teszik ki, az összes vendégéjszaka 15%-át lengyel és német turisták töltik el.

A kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek férőhelykínálatát és legfőbb vendégforgalmi adatait megvizsgáltuk a turisztikailag jelentősebb településeken, a 2001-es évre vonatkozóan.

A megyében kiemelten a legtöbb vendégforgalommal rendelkező település Eger, majd a vendégéjszakák alapján sorrendben Gyöngyös, Mátraszentimre, Szilvásvárad, és Noszvaj. A megye kereskedelmi- és magánszálláshelyein regisztrált 766.901 vendégéjszaka közel 40%-a Egerben, és 17%-a Gyöngyösön csapódik le, továbbá a 193.999 külföldi vendégéjszaka 76%-a Egerben, és 6%-a Gyöngyösön realizálódik. Az öt legerősebb vendégforgalommal rendelkező településen csapódik le az összes vendégéjszaka több mint háromnegyede, és az összes külföldi vendégéjszaka 86%-a.

A kiemelt üdülőkörzetek és a települések adatai a vendégforgalom erős területi koncentrációira utalnak.

A szakirodalom elemzése során kiválasztottuk azokat a nemzetközi szinten érvényes turisztikai trendeket, melyek hatással lehetnek Heves megye turizmusára, illetve amelyek figyelembe veendők a megye tematikus operatív programjainak kidolgozásakor.

• Az üzleti és szabadidős turizmus közti különbség elmosódik – az üzletemberek sportolási lehetőségeket és kikapcsolódást keresnek, míg a vakációzók szeretnének hozzáférni a telekommunikációs eszközökhöz

• Erősödik a környezetvédelmi szemlélet, ami természettel harmonizáló, integrált fejlesztést igényel (pl. bioépítészet terjedése)

• Növekszik az emberek érzékenysége a szocio-kulturális és környezeti problémák iránt

• Növekszik az egyedül és kisebb csoportokban utazók száma
• Átlagosnál nagyobb a növekedés a fiatalok és az idősek turizmusban való részvétele terén
• Ár és az érte kapott érték szigorú összevetése; turisták egyre jobban informáltak

• A nemzetközi utazásban résztvevők száma emelkedik, a felgyorsult életritmus miatt azonban az egyes utazásokra fordított idő csökken. Az utazások rövidebbek, de gyakoribbak lesznek, a klasszikus főnyaralásra fordított idő csökken
• A XXI. század utazói olyan termékeket fognak preferálni, amelyek “maximális élményt nyújtanak minimális idő alatt“
• A munkahelyi stressz és a fokozódó teljesítménykényszer következtében a turisták egyre jelentősebb számban vágynak olyan időtöltésre, teljes kikapcsolódásra, amikor nem kell fontos döntéseket hozniuk, így várhatóan növekszik az “All-Inclusive“-ajánlatok népszerűsége
• Európában a népesség lassan növekszik, de progresszíven öregszik. Ez a trend a szenior- és nyugdíjas turizmus felfutását eredményezi

• A vásárlás fontos része lesz az utazásnak, legyen szó akár gigantikus bevásárlóközpontról, akár kézművesboltról

• A szálláshelyek fejlesztésekor törekvés a komplexitásra: wellness-fitness szolgáltatások meghonosítása, modern telekommunikációs eszközökhöz való hozzáférés elősegítése
• A turisztikai központok környezetének fejlesztése; a vonzerők és szolgáltatások környezetükbe való beillesztésénél a kontraszt hatások elkerülése
• Csomagajánlatok és garantált programok számának és minőségének fejlesztése; ezeknél törekvés a “maximális élmény nyújtására minimális idő alatt”
• Jelentősebb turistaközpontokban az esti szórakozási és vásárlási lehetőségek kínálati palettájának fejlesztése; minőségi szuvenírek létrehozásának támogatása

• Egy idősebb, magasan képzett réteg Európában és Észak-Amerikában egyre intenzívebben vesz részt a kulturális- és örökségturizmusban
• A kulturális értékek iránti érdeklődés erősödik

Heves megye számára levonandó legfőbb következtetések:

• Általában nő az egy főre jutó költés a gyógyturisztikai szegmensben

• Az egészséges életmód társadalmi felértékelődése és terjedése következtében világszerte a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet általános növekedése várható
• Magyarországon további sajátos keresletnövelő tényező lesz, hogy az Európai Uniós csatlakozás után a hazai gyógy- és termálfürdőhelyek előtt is megnyílik az európai biztosítottak piaca
• A magyar lakosság életszínvonalának emelkedésével várhatóan bővül a belföldi kereslet is
• A kereslet növekedésével párhuzamosan egyre jobban előtérbe kerülnek a minőségi követelmények, és fokozatosan felértékelődnek a komplex szolgáltatások

• Mivel a fejlett országok társadalombiztosításában egyre nagyobb hangsúlyt kap a prevenció, ezért a jövőben ennek a keresleti csoportnak nemcsak létszám szerinti bővülése, hanem egyúttal vásárlóerejének növekedése is valószínűsíthető

• Erős differenciálódási folyamatok várhatóak a gyógy- és termálturizmus keresleti csoportjainál: a fiatalabb korosztályok elsősorban a fitness és a wellness szolgáltatásokat veszik igénybe, a fiatal kisgyermekes családok főként élményfürdőzés céljából, és a középkorúak elsősorban rekreációs és prevenciós céllal keresik fel a gyógy- és termálfürdőket

• Az alternatív, kiegészítő gyógymódok egyre népszerűbbek

• A vendég a kikapcsolódás és a kezelés kombinációját igényli

• Természetközeli (ökoturizmus), sport (fitness) és aktív nyaralások iránti kereslet nő

• Aktív turisztikai programok (garantált programok, csomagajánlatok) számának és színvonalának növelése
• Aktív időtöltést biztosító szolgáltatóhelyek fejlesztése (élményparkok, élményösvények)
• Az aktív időtöltésben résztvevő családok – mint fő keresleti szegmens – igényeinek kielégítése gyermekek számára is “fogyasztható” szolgáltatások kialakításával

• A konferenciák iránti kereslet folyamatosan növekszik
• A konferenciaturizmus dinamikus fejlődését jelzi, hogy amíg 1975-ben 3.300, addig 1998-ban már 9.500 háromszáz résztvevő feletti nemzetközi rendezvényt tartottak világszerte

• Az utóbbi évek adatai alapján, világviszonylatban a nagy nemzetközi rendezvények számának évi 2-3%-os növekedése, ezen belül pedig Európa pozíciójának további erősödése várható

• Szálláshelyeken szemináriumok, kisebb rendezvények lebonyolítására alkalmas szolgáltatások kialakítása
• Egerben 500-1000 fős konferencia lebonyolítására alkalmas rendezvényhelyszín kialakítása (plenáris és szekciótermek)

• A kelet-közép európai régióban egyre élesebb a konkurenciaharc elsősorban a német, osztrák és svájci turisták megnyerése érdekében, amely jelentősen növeli a marketing szerepét (eszköztár, és a marketingre fordított kiadások növekednek)

• Az elektronikus kereskedelem jelentőségének növekedése az értékesítésben és az elosztásban
• Az internet szerepének további erősödése a marketingtevékenységben
• A vendéglátóipari, szálloda-, utazási és szórakoztatóipari vállalatok között szövetségek alakulnak ki

• A globálisan működő légitársaságok, hotelláncok, touroperátorok a technikai fejlődés eredményeként csaknem az egész világot behálózó elosztási rendszerekkel a turisztikai kereslet egyre nagyobb részét lefedik, ami jelentős strukturális átalakulásokat eredményez a kínálatban

• A csomag ajánlatok elterjedése, ahol egy átalánydíj ellenében a vendégek a térség valamennyi szolgáltatását vagy a szolgáltatások jól körülhatárolt csoportját igénybe vehetik (térségi üdülőkártya, holiday-club-ok)

• A turisztikai szolgáltatások honlapjainak kialakítása; a közöttük lévő kapcsolatok (linkek) elősegítése
• Adott desztináció komplex megjelenítése a turisztikai piacon; ehhez együttműködések fejlesztése, oktatás (gyakorlati esettanulmányokkal), konkrét marketing támogatások nyújtása (közös kiadványok, honlap, kiállításokon való megjelenés)
• Térségi üdülőkártyák szintén a közös megjelenést katalizálják; ennek kialakítása a Tisza-tó térségében lehet indokolt
• Egyediségek markáns megjelenítése a marketing kommunikációban (pl. Mofetta, Török Fürdő)

• Bükki Nemzeti Park: túraútvonalakat bemutató táblarendszer kiépítése a buszmegállóknál, irányjelző oszlopok telepítése a túrautak kereszteződéseibe (jelzik a legközelebbi települések és tömegközlekedési eszközök távolságát és irányát)
• Bükkszék: Salvus fürdő felújítása

• Eger: Gyertyás Borok Háza kialakítása, Park Hotel felújítása, termálstrandfürdő fejlesztése, Bitskey Aladár Uszoda létesítése
• Gyöngyös: Mátraaljai Borok Háza megnyitása

• Parádfürdő: Erzsébet Királyné Park Hotel átadása
• Parádsasvár: Romos Károlyi kastályból ötcsillagos Hotel Sasvár Kastélyszálló kialakítása
• Szarvaskő: Ökokemping és panzió kialakítása
• Szilvásvárad: Milleneumi tanösvény kialakítása

• Bélapátfalva: agyag- és mészkőbánya rekultivációja és turisztikai hasznosítása, templom környezetének rekultiválása és megközelíthetőségének fejlesztése (közművesítés, szociális blokk, parkolók, útszélesítés, gyalogút, pihenő és játszóhely, színpad, kilátó, tájrendezés, információs táblák, ajándéküzlet)
• Boldog: a tájház és hozzá kapcsolódó fejlesztések
• Eger: “Város a város alatt” elnevezésű komplex fejlesztési program kulturális vonatkozású komponensei a kiállítások és rendezvények, a vár rekonstrukciója és látogatóbarát fejlesztések
• Farkasmály: történelmi pincesor fejlesztése
• Gyöngyös: megvalósíthatósági tanulmány készült az Orczy kastély és kert revitalizációjára, mint természettudományi bemutatóhely és ökoturisztikai kiindulópont a Mátrába
• Hatvan: Grassalkovich kastély és a Hatvany Lajos Múzeum rekonstrukciója, Alkotótábor és Szabadidőközpont teljes felújítása, modernizálása, szolgáltatásfejlesztés, férőhelybővítés, programbővítés
• Petőfibánya: élménypark kialakítása
• Rózsaszentmárton: a Bányászati Múzeum Lignitbányászat Európai Múzeális értékei fejlesztési programja
• Várfejlesztések: a Széchenyi Terv a Siroki Vár részére 51 millió, és az Egri Vár részére 120 millió forintos támogatást nyújtott; Kisnánán konkrét elképzelések a vár fejlesztésére: falkoronák megerősítése, múzeum kialakítása, kapcsolódó területek rehabilitációja

• Bükkszék: strandfürdő fejlesztés
• Eger: termálfürdő fejlesztés és új szolgáltatási elemek kialakítása, gyógyszálló és gyógyászati központ létesítése
• Egerszalók: nagyszabású gyógyturisztikai beruházás és üdülőpark építés
• Gyöngyös: strandfürdő fejlesztés
• Hatvan: termálfürdő szolgáltatás fejlesztése
• Heves: strandfürdő fejlesztés
• Kisköre: termálstrand kialakítása
• Mátrafüred: strandfürdő rekonstrukciója
• Mátraderecske: széndioxid szárazfürdő fejlesztés 2003 őszig bezárólag (375 millió forintos beruházás); a fejlesztés révén a fürdő kapacitása 60 fő/nap-ról 300 fő/nap-ra emelkedik
• Ostoros: a térség gyógyszolgáltatásait kiegészítendő, extrémebb jellegű fitness és wellness szolgáltatások kialakítása
• Parádfürdő: egész évben műküdő élményfürdő kialakítása
• Tarnaméra: strandfürdő fejlesztés

• Apc: siklórepüléshez kapcsolódó fejlesztések
• Bélapátfalva: ifjúsági tábor és rönkfalu, valamint lovagi cölöpvár építése (rendezvények, természetes faanyagok felhasználásával, szerves illeszkedés a tájba és a természeti környezetbe), bobpálya építése
• Bélapátfalva-Bükkszék közötti kerékpárút
• Bélkő hasznosítása: Bükki gyalogos kapu és kilátópont építése, bányaudvar hasznosítása – mészkő morfogenetikai kifejlődésének bemutatása
• Ecséd - Szücsi: Vég-tó üdülő- és vizisport bázis kialakítása
• Felsőtárkány: Hegyikristály Üdülőpark kialakítása
• Gyöngyös-Lajosháza között meglévő kisvasút tovább folytatása a gyöngyössolymosi Nagy-völgyön át Mátraházáig, ahonnan a létesítendő ülőszékes vagy kabinos felvonóval juthatnának fel a téli sportot űzők és kirándulók a Kékestetőre, illetve szabadidő élményparkok Kékestetőn és a Sás-tó mellett
• Hatvan: Görbe-éri tavak hasznosítása
• Lőrinci: Erőműi tó hasznosítása
• Mátrafüred-Mátraháza közötti kerékpáros út tervezése előrehaladott stádiumban van
• Mátraháza-Kékestető között: kabinos sífelvonó építése
• Mátrai Tájvédelmi Körzet Látogatóközpontjának tervezése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által
• Mátraszentimre: 30-40 hektár területen szabadidőpark kialakítása (szabadidős tó, erdei iskola, lovasközpont, állatbemutató)
• Mátraszentistván: sípálya komplexum kiépítése
• Nagyvisnyó: Nagy-völgyi vadvízi pisztráng horgászati lehetőség megvalósítása
• Parádi Tarna-völgyi Komplex Regionális Turizmusfejlesztési Projekt (vízi paradicsom, témapark, nagy attraktivitású termékcsoportok komplex együttese)
• Poroszlói ökocentrum kialakítása: 3D mozi, kézműves ház, gasztronómiai bemutató, tanösvény, madármegfigyelő, alulról tó megfigyelése, kikötő, lovasbázis, kerékpárbázis, túraútvonal, klasszikus ornitológiai túra és szafari
• Sirok: lovasbázis kialakítása
• Szilvásvárad: libegő, sípálya, turisztikai központ, meeting és welness központ, őstörténeti témapark
• Tisza-tó nyugati partja: “Álompart” elnevezésű program keretében horgászinfrastruktúra fejlesztése, és minőségi horgászati szolgáltatások kialakítása
• Tanösvények kialakítása (elsősorban Nemzeti Parkok területein)
• Lovasútvonalak létrehozása a Nemzeti Park területén

• Hotel Eger & Parkban 4-500 fő befogadására alkalmas konferenciaterem kialakítása
• Eger város “Város a város alatt” elnevezésű komplex fejlesztési programja, amely az Eger alatt elhelyezkedő pincerendszerben konferenciaközpont fejlesztést is magában foglal
• Parkolóházak építése Egerben

1.9.3 A Pályázat Előkészítő Alap (PEA) keretében beadott turisztikai témájú pályázatok

A Pályázat Előkészítő Alap lényege, hogy a 2004 májusában megnyíló Strukturális Alapokhoz, Magyarország kellő számú és minőségű kidolgozott projekttel tudjon pályázni. A PEA-hoz a 2003 május 30-i határidőig országos szinten több ezer pályázat került beadásra, melyek közül több turisztikai témájú pályázat is volt Heves megyéből. Az alábbi összefoglalásban megkíséreltük turisztikai témánként csoportosítani a pályázatokat. A komplex fejlesztések iránti igényt bizonyítja, hogy több pályázat esetében több turisztikai terméktípust érint a fejlesztés; ezek esetében a leghangsúlyosabbnak vélt terméktípushoz soroltuk az adott fejlesztési elképzelést. A csoportosításból egyértelműen látszik, hogy a fejlesztők a megye adottságaival összhangban az öko- és aktív turisztikai témák iránt mutatták a legnagyobb érdeklődést, ugyanakkor a pályázatokból hiányoznak az egészségturisztikai témájú fejlesztések, amennyiben a libegő- és kisvasútfejlesztéseket nem klimatikus gyógyhelyen történő élményszolgáltatásként értelmezzük.

• Eger és környéke térségben barlanglakások hasznosítása, és azok vendégfogadásra alkalmassá tétele nyolc településen
• Egerben a “Város a város alatt” elnevezésű komplex program megvalósításához szükséges kutatások, felmérések, és feltáró munkálatok kivitelezése
• Egerben a “Város a város alatt” program egy részprogramjának megvalósítása, melynek fő komponensei a mélygarázs, a csodák pincéje, és a látványpark
• Egri Líceum bővítésével kulturális és tudásközpont kialakítása
• Észak-Magyarországi Régió várainak komplex turisztikai hasznosítása és fejlesztése (fő hangsúlyok: arculat, programok, marketing, minden helyszín feltérképezése és a lehetséges fejlesztések megvalósítása)

• Bélapátfalva: tó környékének infrastrukturális fejlesztése és cölöpvár mint turisztikai vonzerő létrehozása, továbbá a templom és környezetének rendbetétele
• Bükkön keresztül kerékpárút kiépítése
• Felsőtárkányban Bükk kapuja turisztikai fogadóközpont létesítése, melynek keretében park, parkoló, 300 fős konferenciaterem, és a Bükk természeti értékeit bemutató kiállítás kerülne kialakításra
• Hatvan: Alkotótábor és Szabadidőközpont infrastrukturális felújítása, modernizálása, férőhelybővítése, programbővítése
• Lillafüred és Szalajka-völgy között kisvasút kiépítése
• Markaz komplex turisztikai fejlesztése: szőlő- és borkultúra (pincészetek, borászatok, látnivalók), természetjárás és bakancsos turizmus, várrom, víztározó, kerékpárút, kereskedelmi szálláshely
• Mátra-Gyöngyös térségében a térségi kapcsolatrendszer fejlesztése, melynek részeként a Mátraháza-Kékestető közötti sífelvonó megépítése
• Mátraházán Pagodapark kirándulóközpont kialakítása, melyet tavasszal erdei iskola, nyáron családi programok, ősszel nyugdíjasoknak szóló szolgáltatások, és télen síközpont profilokkal hoznának létre
• Nagyvisnyó-Bánkút között libegő építés
• Nagyvisnyón záportározó kialakítása; horgászatra és rendezvények szervezésére alkalmassá tétele
• Szalajka-völgy és Tisza-tó között kerékpárút kiépítése, (59 kilométer)
• Szilvásvárad-Bánkút között kisvasút kiépítése, és a kisvasút által érintett településeken turisztikai szolgáltatások komplex fejlesztése
• Tiszanána Dinnyéshát térségében Ökocentrum létrehozása az Életfa Szövetséggel közösen
• Tisza-tó parti gátjain kerékpárút fejlesztés

• Felső-Magyarországi Borút kialakítása és turisztikai fejlesztése (borinform irodahálózat, minősítési szempontrendszer kidolgozása, táblarendszer kiépítése); szereplők a Mátraaljai, az Egri, a Bükkaljai, és a Tokaji borút egyesületek

• Heves városban kézműves udvarház létesítése, melynek keretében műemlék épületben kiállítások, oktatási infrastruktúra, rendezvényközpont kialakítása, továbbá a Hevesi Háziipari Szövetkezet bodonyi, mátraderecskei, recski, és tarnamérai bemutatóhelyeinek fejlesztése; Heves városközpontjának rekonstrukciója, melynek fő alkotóelemei a sakkmúzeum felújítása, parkrekonstrukció, és a volt községháza és templom felújítása

• Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság (RMI)
• Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda
• Heves Megyei Önkormányzat Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Irodája
• Kistérségi társulások
• Múzeumok, tájházak, bemutatóhelyek
• Bélkő Kht.
• Települési önkormányzatok
• Tourinform irodák (Eger, Gyöngyös, Hatvan)
• Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
• Egyesületek, civil szervezetek

• Széchenyi Turizmusfejlesztési Program
• Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program
• Pályázatelőkészítés a hamarosan megnyíló Strukturális Alapokhoz
• Phare 2002-2003

Regionális szintű kiadványok

• Heves megyei szálláshelyek
• Falusi szálláshelyek Heves Megyében
• Heves megyei ajánlatok (Hevesi Mozaik)
• Heves megye-Szerelem első látásra

• Bükkalja
• Eger és környéke
• Eger és környéke épített egyházi emlékei
• Eger és környéke gyógyfürdői
• Bükki Nemzeti Park
• Szilvásvárad és környéke
• Hatvan és környéke
• Mátra, Mátraalja
• Gyöngyös és környéke
• Tisza tó

• Felső Tarnavölgye x2
• Dél-Heves

Megjelenés az MT Rt. honlapján: www.hungarytourism.hu, a Regionális Marketing Igazgatóság honlapján: www.nordtur.hu, és a megyei turisztikai honlapon: www.hevestour. hu

A települések többsége nincs kitáblázva, a kitáblázottsággal rendelkező települések pedig nem mutatnak térségen belüli hasonlatosságot, hanem egyedileg határozzák meg a táblák megjelenését.

• Az M3-as autópálya révén jó megközelíthetőség
• Budapest közelsége
• Változatos földrajzi adottságok
• 1997-2001 között több mint 20%-os vendégéjszaka-szám növekedés, és 30% fölötti külföldi vendégéjszaka szám növekedés
• Szállodai férőhelykínálat minőségi irányba történő elmozdulása
• Megjelent az ötcsillagos szállodakínálat a megyében
• Regionális szinten tapasztalat az EU források felhasználásában
• Professzionális marketingszervezet regionális szinten
• Erős megyei szerepvállalás a turizmus fejlesztés és marketing terén
• Kistérségi szintű turisztikai kezdeményezések, kiadványok
• Felsőfokú turisztikai képzés a megyében
• Sok fejlesztési elképzelés
• Jelentős számú beadott turisztikai pályázat a PEA keretében
• A fejlesztésekhez létező pályázati lehetőségek

• Jelentős visszaeseés az 1-2*-os szállodakategóriák vendégéjszaka számában 1999-2001 között
• Országos átlagnál alacsonyabb átlagos tartózkodási idő a megye kereskedelmi szálláshelyein
• Területileg koncentrált idegenforgalom: a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 95%-a a Mátra-Bükk térségben csapódik le
• Önkormányzatok szűkös anyagi helyzete, napi túlélési gondjai
• Minimális számú önkormányzat rendelkezik turisztikai referenssel
• Jelentős eltérések az egyes kistérségek, önkormányzatok turizmushoz való viszonyában, szakmai kompetenciájában
• A potenciális pályázó szervezetek a szükséges önrészt nehezen tudják teljesíteni
• Az idegenforgalmi adó többnyire nem turisztikai célú felhasználása
• A szakmai szervezetek alacsony szintű működése, illetve alacsony érdekérvényesítő képessége
• Az együttműködés alacsony szintje a turisztikai szereplők között
• A “versenyszellem” erősödése miatt nem alakul ki partnerség
• Beutaztatás specialista utazási irodák hiánya
• Kereskedelmi üzletek nyitvatartásának diszharmóniája a turisztikai igényekkel szemben

• Gazdaság folyamatos erősödése
• Lakossági jövedelmek növekedésével a fogyasztás és a vállalkozói kedv erősödése
• EU csatlakozás révén Magyarország vonzereje nő
• Európai Uniós támogatások mértéke várhatóan megháromszorozódik a csatlakozást követően
• Know-how transzfer bevonása Európai Uniós pályázati rendszeren keresztül
• Az EU-csatlakozással növekszenek a külföldi tapasztalatszerzés lehetőségei
• Egészséges életmód és aktív időtöltés iránti igény folyamatos növekedése
• Az egyre inkább urbanizálódó társadalomban a természet iránti igény és a vidéki életforma iránti érdeklődés növekszik
• Magyarországon keresletnövelő tényező lesz, hogy az Uniós csatlakozás után a hazai gyógy- és termálfürdőhelyek előtt is megnyílik az európai biztosítottak piaca
• Az elektronikus kereskedelem és az internet erősödése új távlatokat nyit

• A nem szakszerű pénzfelhasználás és termékfejlesztés következtében a fejlesztések nem érik el a kívánatos hatást
• Az EU-csatlakozás erősebb versenyhelyzetet teremt a turisztikai szereplők számára

• A regionális szervezetek, a szakmai szövetségek és a kistérségek nem ismerik fel az együttműködések kialakításában játszandó szerepüket
• Hazai és nemzetközi szinten erősödő versenyhelyzetben a jelenlegi kínálat veszít versenyképességéből

• Környezeti terhelés és a környezetszennyezés növekedése
• Tisza-tó: hínárnövényzet fokozott terjedése
• Cigány kisebbség társadalmi beilleszkedésének elhúzódó nehézségei

• Jelentős kulturális örökség

• Épített vonzerők gazdagsága
• Múzeumok, tájházak, kiállítások és gyűjtemények gazdagsága
• Élő népi hagyományok
• Palóc néprajzi hagyományok, gasztronómia, kultúra
• Várakban gazdag terület
• Regionális Várút kezdeményezés (PEA)
• Barlanglakások, mint potenciális egyedi vonzerő
• Konkrét fejlesztési elképzelések a barlanglakások hasznosítására (PEA)
• Nemzetközi vonzerővel bíró templomok
• Rendezvények, programok sokfélesége

• A kulturális és idegenforgalmi célra jó adottságokkal rendelkező épületek gyakran nincsenek kihasználva; kastélyok alacsony szintű jelenléte a turisztikai kínálatban

• Palóc vonzerők szétszórtan és alacsony fejlettségi szinten és marketinggel jelennek meg a megye turisztikai kínálatában

• Palóc hagyományok kiaknázatlansága, nincs gazdája a palóc témájú fejlesztéseknek
• Várak alacsony szintű kihasználtsága a három turisztikailag frekventált váron kívül (Eger, Kisnána, Sirok)
• Kevés nemzetközi vonzerővel bíró rendezvény

• Egészségturisztikai szolgáltatások széles skálája a megyében: termál- és gyógyvíz, szén-dioxid gáz, klimatikus gyógyhelyek
• Jelentős gyógy- és termálvízkincs: kilenc településen van fürdő

• Jelentős fürdőfejlesztési elképzelések (Parádfürdő – mofetta, Egerszalók – komplex gyógyturisztikai központ)
• Komoly fürdőhagyományokkal rendelkező települések (Eger, Parádfürdő)
• Ivókúrára alkalmas víz a Csevice víz és az egri Szent József kút vize
• Klimatikus gyógyhelyek: Galyatető, Kékestető, Mátrafüred, Mátraháza, Mátraszentimre, Szilvásvárad
• Egyedi kínálatok: Mátraderecskén Mofetta, Egerben Török fürdő, Egerszalókon ritka természeti látványosságú gyógyvíz előfordulás
• Az emberek egyre többet hajlandóak költeni egészségük érdekében
• Erősödik a preventív, egészségtudatos üdülések iránti igény

• A fürdők többsége alacsony színvonalú

• A fürdők többsége idényfürdő, csupán szezonális kínálattal rendelkezik

• Kevés fejlesztés a közelmúltban
• A hazai és nemzetközi (pl. Ausztria) kínálatban a közelmúltban bekövetkezett jelentős fejlesztések mellett a megye versenyhelyzete romlott

• Nagy számú lovas-szolgáltató hely a megyében
• Komoly lovas hagyományok
• Országosan is egyedülálló vonzerők jelenléte: Cifra Istálló és Kocsimúzeum (Parádfürdő), Lipicai Emlékpark (Szilvásvárad)
• Szilvásvárad a magyar lótenyésztés fellegvára
• Létező lovastúra útvonalak
• Kezdeményezések lovaskocsis útvonal kialakítására

• Általános tőkeszegénység az ágazatban; szolgáltatók alacsony árérvényesítő képessége
• Kevés lovasoktató; képzésük megoldatlan
• Szolgáltatók alacsony szintű specializációja, pozícionáltsága
• Több minősítetlen lovasszolgáltatás; a minősítés rendszeréből hiányzik a folytonosság
• Együttműködések alacsony szintje
• Jogi akadályok a lovastúra útvonalak kialakításánál (pl. erdőtörvény)

• Jó adottságok a hegyi (Mátra-Bükk) és vízparti (Tisza, Tisza-tó) kerékpározáshoz
• Kerékpáros rendezvények és versenyek a megyében
• Bükki Nemzeti Park területén kialakított kerékpáros túraútvonalak kb. 200 km hosszúságban
• Meglévő kiajánlott túrák (Tisza-tavi Aktív üdülés kiadvány): Tiszamente túra, Kompos túra, Kunhegyesi körtúra, Fürdőtúra
• Térségi hatású kerékpáros centrum (kölcsönző, információszolgáltató, szerviz) jelenléte Szilvásváradon

• Kerékpáros adottságok nincsenek kihasználva: kevés kerékpárút, és kerékpáros útvonal; összefüggő kerékpárút hálózat hiánya
• Harmad- és negyedrendű, alacsony forgalommal rendelkező közutak kerékpározás céljára történő kitáblázása hiányzik
• A megye folyómenti töltései - mindenekelőtt a Tisza-menti töltés - nincsenek kihasználva kerékpározás céljára

• Kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások (kerékpárkölcsönzés, szervízhálózat, pihenőhelyek) kiépítetlensége

• Tisza-tó, mint kiemelt üdülőkörzet a vízhez kötődő szabadidőeltöltés széles skáláját nyújtja (vitorlázás, szörfözés, vízi túrázás, búvárkodás, szabadtéri fürdőzés, horgászat, vizisí, vizijet)

• Tisza-tavi madárrezervátum egyedi környezetet biztosít a vízi túrázók számára

• Vízi turizmus infrastruktúrájának alacsony szintű kiépítettsége
• Halállomány csökkenése a Tisza-tóban; szervezeti kompetenciák tisztázatlansága
• Magas környezeti terhelés az infrastruktúra alacsony szintű kiépítettsége révén

• Jó adottságok az ökoturizmus, a túrázás, és a természetjárás tekintetében, elsősorban a két kiemelt üdülőkörzetben (Mátra-Bükk, Tisza-tó)
• Ajánlott túraútvonalak (pl. Kő-túra Szilvásvárad és Bélapátfalva térségében)
• Több helyen erdei kisvasutas szolgáltatások
• Kiépített tanösvények (pl. Vöröskő-völgyi erdei tanösvény)
• Egyediségek a megyében: Tisza-tavi madárrezervátum, Fátyol vízesés

• A Bükki Nemzeti Park turisztikai programkínálata folyamatos fejlődést mutat

• Ökoturisztikai fejlesztés Poroszlón (ökocentrum)
• Erdei iskolák elmúlt években tapasztalt népszerűség növekedése
• Magyarország legjobb téli sport helyszínei a megyében találhatók
• Meglévő kezdeményezések az elsősorban téli sportot szolgáló felvonók kialakítására (Kékestető, Szilvásvárad)
• Jelentős fejlesztési potenciált képez a Mátraháza-Kékestető között tervezett felvonó és a Lajosháza-Mátraháza közötti kisvasút egyidejű kiépítése, amely lehetővé teszi Gyöngyös és Kékestető között a közúti járműforgalom részleges kiváltását.

• A túrázást és természetjárást szolgáló infrastruktúra alacsony szintű kiépítettsége

• Kevés fejlett interaktív ökoturisztikai bemutatóközpont
• Ökoturisztikai szemléletmód alacsony szintje
• Kompetenciák tisztázatlansága a Nemzeti Park és az Erdőgazdaság között
• Szakképzett túravezető gárda hiánya
• A programokhoz nem társul megfelelő szintű marketing
• Tisza-tó esetében erős környezeti terhelés
• Alacsony színvonalú téli sportolást szolgáló infrastruktúra és szolgáltatások
• A téli sportok infrastrukturális kiépítését jelentősen megnehezítik a gazdaságossági (bizonytalan hóviszonyok, megtérülés, fenntarthatóság), és környezetvédelmi (pl. hóágyú használat, nyáron hegyikerékpár használat) tényezők

• A vadászatnak kedvez az erdősültség mértéke
• Extrém sportolási lehetőségek: siklóernyőzés, sportrepülés, sziklamászás
• A Mátra Magyarország legjobb adottságokkal rendelkező síközpontja

• A természetközeli és aktív nyaralások iránti kereslet nő
• Sok fejlesztési elképzelés az aktív turizmus területén

• Bizonytalan hóviszonyok
• A síeléshez szükséges infrastruktúra alacsony szintű kiépítettsége (felvonók, hóágyú, pályakarbantartás, parkolás)
• Sífutó pályák kiépítetlensége
• Extrém sportolási lehetőségek viszonylagos ismeretlensége: barlangászat, sziklamászás, sikló- és sárkányrepülés

• Két borvidék a megyében
• Mindkét borvidéken kialakultak a borút egyesületek

• Nagyszámú bor és gasztronómiai rendezvény
• Több borra épülő minőségi szolgáltatás jelenléte
• Regionális Borút kezdeményezés (PEA)
• Tájjellegű gasztronómia sokszínű adottságai: palóc és szlovák ételek, pisztráng, kemencében sütés, gyümölcsbefőzés

• Közelmúltban megalakult Reform Séf Klub a helyi gasztronómia mai kor fogyasztói igényeihez való átalakításán munkálkodik
• Tisza-tavi ínyencségek című önálló gasztronómiai kiadvány
• Pisztráng, mint országosan egyedülálló gasztronómiai érték Szilvásváradon
• Helyi gasztronómiai specialitások iránti igény növekedése

• Sok elhanyagolt pincesor
• Pincesorok sok helyen nem élveznek helyi védettséget
• A borutak korszerű működéséhez szükséges alapinfrastruktúra kiépítetlensége (közút, közmű)
• Pincék nyitvatartása és látogathatósága nem biztosított
• A legtöbb látogatható pince esetében hiányzik a WC
• Borút egyesületek kezdetleges szintű működése, együttműködések alacsony szintje
• Gasztronómiai adottságok a lehetőségekhez képest nincsenek kihasználva
• Az éttermi franchise hálózatok térhódítása kis mozgásteret enged a kevésbé tőkeerős, helyi specialitásokat nyújtó vendéglátóhelyek számára

• Jó megközelíthetőség
• Kisebb konferenciák és szemináriumok lebonyolítására alkalmas helyszínek
• Jelentős fejlesztési elképzelések Egerben

• Konferenciák és szemináriumok iránti kereslet folyamatosan növekszik

• A konferenciaturizmus piacán Európa és Magyarország szerepének további erősödése várható világviszonylatban

• A természeti környezet és a hagyományok miatt a falusi turizmus jó adottságokkal rendelkezik

• A falusi turizmus fő területei a Mátra, a Bükk, és a Tisza-tó

• Kevés falu rendelkezik egyedi arculattal; többségük vegyes településképet mutat
• Szolgáltatások alacsony árérvényesítő képessége miatt viszonylagos tőkeszegénység az ágazatban
• A falusi turizmust sok helyen falusi szállásadásként értelmezik, ezért nem alakultak ki a falusi életmódot bemutató szolgáltatások
• Falusi mesterségek kihalófélben vannak